Az európai Oroszország középső és déli vidékein, de még Szibériában is – a külföldi elképzelésekkel szemben – megszokott dolog nyáron a tartós hőség, az aszály. A múltban sem mentek ritkaság számba az erdőtüzek, a lángok martalékává váló egész falvak. Arra azonban, hogy fél európányi területen hosszú heteken át 35-37, sőt, néha a 40-42 fokot is elérő hőség uralkodjon – mint történt az idén, és még folytatódik is –, állítólag 130 éve nem volt példa. Az erdő- és tőzegtüzek keletkezését, de főként gyors terjedését elősegíti, táplálja a viharos erejű szél, aminek következtében a tűzvihar gyakran 30 kilométeres óránkénti sebességgel száguld az erdőkben, fák tetején; mindenen átcsap, az irtások sem állítják meg.
Veszélyben az atombázis
Ha néhány hete a televízióban még csak a hőség elől a szökőkutakban menedéket kereső moszkvaiakat láthatott a közönség, mára gyászosra fordult a híradók hangneme. (Pedig korábban is volt ok a gyászra: az elviselhetetlen forróság közepette az idén már kétezer enyhülésre vágyó, főként ittas ember fulladt a folyókba, víztározókba.) Olyan, immár csak volt falvakat mutatnak, amelyekben üszkös falak sem igen árválkodnak, hiszen a fából épült házak nyomtalanul leégtek, s azt, hogy ott valaha (alig egy-két napja) emberi település volt, csak a téglából rakott és ezért megmaradt kemencék és kéményeik jelzik. A környező erdőkből betört tűzcsóvákat a szél olyan gyorsan repíti házról házra, hogy lakosaiknak jó esetben is csak arra van idejük, hogy ingóságaikat, irataikat hátrahagyva kimeneküljenek belőlük. És nemegyszer erre sem marad idejük…
A tűz áldozata lett a haditengerészet moszkvai régió bázisraktára is, ahol meg nem erősített, részben cáfolt hírek szerint tucatnyi repülőgép, épület semmisült meg. A tűzoltók csak rendkívüli nehézségek árán tudták megvédeni a Szárovban működő nukleáris fegyverközpontot (kódnevén: Arzamasz 16-ot). Sikerült megállítani a tüzet több város, köztük Voronyezs, sőt Moszkva határában; illetve a főváros területéhez tartozó egyik parkerdőben ugyan felcsaptak a lángok, de gyorsan elfojtották őket. Ugyanakkor a Moszkvát körülölelő és ugyancsak kigyulladt tőzegesek fojtogató szmogot bocsátanak a tízmilliós metropoliszra, amelynek egyes kerületeiben emiatt a látótávolság 300 méterre csökkent, ahol ez ellen maszkkal védekeznek a lakosok. A füstköd még a metró alagútjaiba, állomásaira is behatolt.