Továbbra is izzik a levegő a WikiLeaks körül. Az oknyomozó honlap néhány hete már óriási vihart kavart, amikor mintegy 76 ezer titkos katonai jelentést tett közzé az interneten az afganisztáni háborúról. A 2004 és 2010 között keletkezett dokumentumok nemcsak a tálib lázadók taktikájáról, civilek elleni túlkapásairól és az afgán katonai vezetés megfélemlítésére irányuló tetteiről számolnak be, hanem a nyugati szövetségesek civil áldozatairól is.
A kiszivárogtatás után a Pentagon amerikai katonák és afgán segítőik életének veszélyeztetésével vádolta az információk közreadóit. Ezért az amerikai védelmi minisztérium és civil szervezetek is arra kérték a portált, hogy vegye figyelembe az amerikai és szövetséges erőkkel együttműködő afgánok érdekeit, mielőtt a terveinek megfelelően további 15 ezer dokumentumot tesz közzé. A Pentagon szerint ugyanis újabb dokumentumok kiszivárogtatása még komolyabb biztonsági kockázatot jelenthet, mint a korábban közzétett iratok az afganisztáni hadműveletekről. Washington ezért nyomatékosan kérte a szervezettől, hogy ne jelentesse meg a még birtokában lévő titkos dokumentumokat, hanem adja át őket, és törölje archívumaiból. Robert Gates amerikai védelmi miniszter is élesen bírálta a kiszivárogtatásokat, és azt mondta, hogy azoknak negatív hatása lehet az amerikai és szövetséges csapatok biztonságára, mivel technikák és harci folyamatok kerültek nyilvánosságra. Barack Obama elnök is, miután tárgyalt a republikánusok és a demokraták kongresszusi vezetőivel, aggodalmát fejezte ki, hogy a kiszivárogtatott afganisztáni háborús dokumentumok veszélyeztethetnek egyes személyeket és műveleteket.
A WikiLeaks ennek ellenére, ígéretéhez híven, közzétette az újabb dokumentumokat. Igaz, Julian Assange, a honlap alapítója korábban egy stockholmi sajtótájékoztatón arra is ígéretet tett, hogy eltávolítják azoknak az „ártatlan szereplőknek” a nevét, akiket veszélybe sodorhat a fájlok közzététele. „Szervezetünk elővigyázatosan kezeli az anyagokat, és nem enged a Pentagon vagy más csoportok fenyegetésének” – tette hozzá. „Az, hogy a Pentagon cenzúrázni akar egy médiumot, aggodalomra ad okot, és nemcsak a sajtóra, hanem magára a Pentagonra nézve is” – vélte az ausztrál állampolgárságú Assange, aki azzal védte a kiszivárogtatásokat, hogy szerinte segítségükkel a közvélemény jobban megérti a háborút.
Assange-t az sem zavarta különösebben, hogy időközben a svéd hatóságok szexuális erőszakkal és molesztálással vádolták meg. Igaz, több mint furcsa, hogy a nemi erőszak vádja miatt péntek este letartóztatási parancsot adtak ki az ausztrál állampolgárságú férfi ellen, majd 24 órán belül visszavonták azt. Assange az al-Dzsazíra arab nyelvű hírtelevíziónak azt mondta, hogy a vádak „nyilvánvaló lejárató kampányt” képeznek. A 39 éves férfi arra is utalt, hogy bizalmas információkat kapott, melyek szerint a Pentagon nem riad vissza attól sem, hogy szexbotrányba keverje.
A sértettek ügyvédje viszont úgy véli, „teljes képtelenség”, hogy a Pentagon illetve a CIA keze lenne az Assange elleni vádakban. Claes Borgstroem szerint egy 25, illetve egy 35 éves nő külön-külön jelentette fel Assange-t, és ennek semmi köze a WikiLeakshez vagy a CIA-hoz. Egyikőjük azzal vádolta az ausztrál férfit, hogy megerőszakolta, emiatt adták ki az elfogatóparancsot ellene, amit később visszavontak. (Ezért sok bírálat érte a svéd hatóságokat.) A másik nő pedig szexuális molesztálással vádolta, ebben az ügyben továbbra is nyomoznak. Maga Assange a WikiLeaks Twitter-oldalán tagadta és megalapozatlannak nevezte a vádakat. A WikiLeaks alapítójának egyébként nincs állandó lakhelye, sokat utazik, és mindig máshol bukkan fel a nyilvánosság előtt.
Sajtóértesülések szerint Assange egész életét azzal töltötte, hogy megszerezze a szükséges képzettséget a WikiLeaks elindításához. Tinédzserként Melbourne-ben egy hackercsapathoz tartozott, és ausztrál kormányzati, illetve vállalati honlapokat tört fel – írja a Mother Jones magazin.
Ahogy a WikiLeaks egyre érzékenyebb és egyre nagyobb botrányokat kavaró dokumentumokat adott közre, az ellene folyó támadások is egyre élesebbek lettek. Assange elmondta, hogy bár egyelőre egyetlen ország sem tett lépéseket az oknyomozó honlap letiltása érdekében, néhány helyen információkat kezdtek gyűjteni a szervezetről. A WikiLeaks úgy észlelte, hogy megfigyelés alatt áll Ausztráliában és Nagy-Britanniában. Thaiföldön, igaz, főleg a belpolitikai felfordulás miatt, a hatóságok blokkolják a honlaphoz való hozzáférést. Az Egyesült Államokban az igazságügy-minisztérium kémkedés vádjával indított pert Assange ellen. Svédországban viszont a helyi kalózpárttól kapott segítséget az oldal. Ingyen használhatják például a párt internetes hozzáférését, és elkezdték feltölteni a szerverükre a teljes adatbázist. A WikiLeaks alapítója megerősítette, hogy Belgiumon és Svédországon keresztül tesznek közzé adatokat, kihasználva a két országban hatályban lévő, a sajtószabadsággal kapcsolatos törvényeket. Időközben Assange felfogadta a leghíresebb svéd ügyvédet is, aki majd az ellene felhozott szexuális vétségek ügyében képviseli.
2010. 08. 27. (XIV/34)
