A közel 50 millió török választó 78 százaléka járult vasárnap az urnákhoz, hogy eldöntse: életbe lépjen-e a kormányzó iszlamista hátterű AKP párt által javasolt 26 alkotmánymódosítás. A szavazók a vártnál jóval nagyobb arányban szavaztak igennel: 58 százalékuk a változtatások mellett, 42 pedig ellene voksolt. Egyes kurdok lakta területeken a voksolás idején zavargások alakultak ki, miután az egyetlen törvényes kurd párt a szavazás bojkottjára szólított fel. Az egyik kurd körzetben mindössze négy százalék voksolt. Kiemelkedően sok, 700 ezer szavazat pedig érvénytelen volt.
Fordulatot ígér Erdogan
A szavazásra éppen a legutóbbi, az 1980-as katonai puccs évfordulóján került sor. A kormány ezt nyilvánvaló szimbólumnak szánta, hiszen pontosan az akkor bevezetett katonai alkotmány megváltoztatása volt a fő cél. (Erdogan azzal kampányolt, hogy le kell számolni a katonai múlttal, és bíróság elé kell állítani a puccs szervezőit, akik eddig mentességet élveztek.)
A változtatásokkal a kormány nagyobb befolyásra tett szert a hadsereg és a bírói kar fölött, amelyek egyébként hagyományosan az ország világi berendezkedésének a védőbástyái. A tiszteket ezután polgári bíróságok elé citálhatják, így aligha vágnak bele újabb puccsokba a demokrácia védelmében (1960 óta négy kormányt buktatott meg a török hadsereg). Az alkotmánybíróság pedig minden bizonnyal nem fog politikai pártokat betiltani, mint ahogyan azt tette például tíz éve az AKP elődjével, mivel az alkotmánybíróság, valamint a bírák és ügyészek legfelsőbb testülete tagjainak megválasztása is a kormány kezébe kerül. (Két éve pedig a muzulmán fejkendőről kialakult vita vezetett kevés híján az AKP betiltásához. Akkor az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította az AKP által átvitt törvényt, amely megengedte az iszlám kendő viseletét a nők számára az egyetemeken.)
A világi elit megdöbbenésére Erdogan jelezte, hogy az AKP tovább folytatja a munkát, és új alkotmánnyal készül előállni. „Történelmi küszöböt léptünk át a kiterjesztett demokrácia és a jog uralma felé vezető úton. Szeptember 12-e fordulatként fog bekerülni a történelembe” – mondta Erdogan ünneplő hívei előtt.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2010. 09. 17. (XIV/37)
