Angela Merkel elmondta, hogy az idegen kultúrákból érkezőknek alapvetően többet kellene tenniük a beilleszkedésért, a társadalomnak pedig nem csupán segítséget kellene nyújtania a bevándorlóknak, hanem kihívásokat is kellene támasztania velük szemben, kezdve rögtön a német nyelv alapos elsajátíttatásával.
„Ha ugyanis nem beszélik jól a nyelvet, teljesen képtelenek lesznek beilleszkedni a német társadalomba. Azoknak, akik részei akarnak lenni társadalmunknak, nemcsak a törvényeinket kell betartaniuk, hanem bírniuk kell a nyelvünket is” – fogalmazott a kancellár. Ebben a dologban egyébként teljes egységben van Abdullah Gül török államfővel, ő ugyanis éppen a Süddeutsche Zeitung szombati számában állította, hogy a németországi törököknek tökéletesen kell beszélniük a németet.
Merkel a multikulturális társadalom teljes bukásáról beszélt, ugyanis szerinte világosan látszik: „Nem működik, hogy a különböző kulturális hátterű emberek boldogan éljenek egymás mellett.” A kancellár Horst Seehofer szintén konzervatív bajor miniszterelnök október elején elmondott véleményét visszhangozva megerősítette, hogy „Németországnak nincs szüksége olyan bevándorlásra, amely ránehezedik szociális rendszerére”. (Seehofer nem fogalmazott ilyen árnyaltan, hanem kijelentette, hogy szerinte az lenne a legjobb, ha a jövőben egyetlen idegen kultúrterületről érkező bevándorló sem tenné be a lábát az országba.)
Merkel ugyanakkor elmondta azt is, hogy a beilleszkedési nehézségek ellenére Németországnak továbbra is szüksége van szakképzett munkaerőre, hiszen évente 400 ezren mennek nyugdíjba, és az így keletkező munkaerőhiányt csak a bevándorlók pótolhatják. (Ellenkező esetben a keletkező munkaerőhiány miatt a multicégek kivonulhatnak az országból.)
A kancellár éles hangvételű beszédében elmondta, hogy a német hagyományok nagy részét a zsidó–keresztény örökség határozza meg, de ezt azzal egészítette ki, hogy ma már az iszlám is Németországhoz tartozik: „Aki nem veszi tudomásul, hogy 2500 imám prédikál a németországi mecsetekben, az szembehazudja saját magát.”
Christian Wulff német államfő – aki diplomatikus beszédeiről és konfliktuskezelési képességéről híres – vélhetően éppen azért utazott Törökországba, hogy enyhítse a Merkel legutóbbi beszéde miatt kibontakozott feszültséget. Az államfő még utazása előtt azt állította, hogy az „iszlám éppúgy része Németországnak, mint a kereszténység vagy a judaizmus”. Merkel erre a következőképpen reagált szombaton: „A hatvanas évek elején mi magunk hívtuk a bevándorlókat ide, és most itt élnek velünk. Egy darabig azzal áltattuk magunkat, hogy előbb-utóbb úgyis elmennek, de ma már látszik, hogy nem ez a realitás.”
Christian Wulff törökországi látogatásának második napján csatlakozott Merkel kancellárhoz, valamint Gül államfőhöz, és felszólította a csaknem 3 millió, Németországban élő törököt, hogy magasabb szinten sajátítsák el a német nyelvet a jobb integráció érdekében. A török parlamenthez címzett beszédében ugyanakkor elmondta azt is, hogy az integráció egyáltalán nem jelenti azt, hogy a törököknek fel kellene adniuk identitásukat és kultúrájukat.
Az államfő ugyanakkor felszólította a törököket, hogy ne csak a muszlim, hanem a keresztény és zsidó vallásúaknak is biztosítsák a teljes vallásszabadságot. „A kereszténység Törökországhoz tartozik” – egészítette ki mondandóját. Abdullah Gül török államfő ugyancsak tegnap megköszönte Wulffnak, hogy támogatja a németországi muszlimokat. „Mindannyiunk kötelessége, hogy az állampolgárok számára biztosítsuk a lehetőséget, hogy folyékonyan beszéljék annak az országnak a nyelvét, amelyikben élnek” – nyilatkozta.
A német államfő ugyanakkor a nagy befolyással rendelkező török Vallásügyi Minisztérium közreműködését kérte, hogy muzulmán vallási vezetők bevonásával segítse a németországi török közösséget az integrációban. A német hatóságok bíznak abban, hogy az imámok fontos szerepet játszhatnak a törököknek a társadalomba való integrálásában.
A bevándorlókkal kapcsolatos társadalmi vita Thilo Sarrazin, az időközben tisztségéről lemondott egykori Bundesbank-elnökségi tag Németország felszámolja magát című könyvének augusztusi megjelenésével kezdődött. A széles körben antiszemitának és rasszistának titulált szociáldemokrata bankár legújabb könyvében a muzulmán bevándorlókat beilleszkedésre képtelen rétegnek nevezte, további állítása szerint pedig a törökök és az arabok sokgyermekes családmodelljükkel tulajdonképpen élősködnek a német államon.
Az eredeti megfogalmazás pontosan így szól: „A zsidóknak speciális génjeik vannak, a muzulmán bevándorlók pedig elutasítják a német államot, nem gondoskodnak gyermekeik iskoláztatásáról, szociális segélyből élnek, és nyakló nélkül szaporodnak.”
Vezető politikusok ugyan elítélték a Sarrazin által megfogalmazottakat, de az erről kialakult vitának nem tudták, és úgy néz ki, nem is akarták elejét venni. Az utóbbi időben egyébként egyre erősebbek a bevándorlókkal szembeni ellenérzések a németek körében. Egy, a Friedrich Ebert Alapítvány által a héten kiadott közvélemény-kutatás alapján a német társadalomban egy markáns jobbratolódás ment végbe. A friss felmérés szerint a lakosság mintegy 30 százaléka gondolja úgy, hogy az országot elárasztották a külföldiek, valamint ezt rossz jelenségnek tartja. Továbbá ugyanennyien vélekednek úgy, hogy a bevándorlók csak a szociális védőhálót akarták kihasználni, amikor Németországba jöttek.
2010. 10. 22. (XIV/42)
