hetilap

A lap szerint a tárgyalások során opció­ként merült föl az, hogy Izrael kibérelné Kelet-Jeruzsálemet a palesztinoktól 40-99 évre, amit az orgánum által idézett palesztin források is megerősítettek, bár Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke még nem tudott semmilyen részletet az állítólagos egyeztetésekről.

Az arab lap által vélelmezett konstruk­cióhoz - amely a médium szerint már korábbi tárgyalások során is felmerült - némileg hasonlított az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló Hongkong bérleti státusza Kínán belül. A város még a 19. század végén került a britek birtokába. Miután Kína és az Egyesült Királyság a bérlet meghosszabbításáról nem tudott megegyezni, Hongkong 1997-ben visszakerült Peking uralma alá. A szerződő felek azonban rögzítették, hogy Kína, amelynek a visszacsatolt Hongkong a legfejlettebb területe, 50 évig tiszteletben fogja tartani az „egy ország, két rendszer" elvét. Hasonló folyamat keretében került vissza Makaó is Pekinghez, amely 1999-ig portugál fennhatóság alatt állt. Je­ruzsálem esetében azonban különbséget jelent, hogy Izrael nem gyarmatosító, továbbá nem gazdasági szempontok határozzák meg a zsidó, illetve arab jelenlétet a térségben. Amennyiben valóban folynak ilyen tárgyalások, azok Kelet-Jeruzsálem de facto feladását jelentenék. A Jeruzsálem státuszával kapcsolatos megoldás nehézségét jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben több mint 60 különböző elképzelést fogalmaztak meg, ám ezek egyike sem bizonyult elfogadható­nak vagy megvalósíthatónak.

Az egyik akadály az, hogy Jeruzsálem szétválasztása egy izraeli-palesztin határvonallal ugyanis kizárólag az egyik vagy a másik fél rovására valósítható meg. A félholdszerű karéjban elhelyezkedő arab területek mélyen beékelődnek izraeli negyedekbe és viszont. Jeruzsálem olyan nagy kerületei, mint a hagyományosan zsidók lakta Scopus-hegy, vagy Pizgát Zeév, illetve Gilo mind enklávészerűen helyezkednek el a palesztinok lakta területeken, míg a Givat Hamatosz környékén élő arabok a zsidók lakta területek közé vannak beékelődve. Jeruzsálem 1967-es egyesítése idején a lakosság 74 százaléka zsidó volt. Ma ez az arány 60 százalék, és a városban lakó teljes izraeli népesség mintegy egynegyede (több mint 120 ezer ember) lakik az arab kerületek által körbezárt negyedekben.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek