Elemzők szerint mindez egy jól felépített játszma része, amelyben a kommunista rezsim a belpolitikai hatalmát, valamint a külpolitikai alkupozícióját szeretné megerősíteni. A kommunista agresszió Szöultól 120 kilométerre, egy határ közeli sziget elleni tüzérségi támadással indult. Az egyórás terrorbombázás során a dél-koreai hadsereg elkezdte evakuálni a mintegy 1300 civil lakost, valamint teljes harckészültségbe helyezte hadseregét. A támadásban két déli katona és két civil meghalt, több mint egy tucat pedig megsebesült.
Szöul szerint a két ország között 1953-ban megkötött fegyverszünet óta most alakult ki a legkritikusabb helyzet. Az agressziót követően Lee Mjung-bak elnök válságtanácsot hívott össze, hogy értékelje a helyzetet, a hadügyminiszter pedig azt is kilátásba helyezte, hogy újratelepítik a már kivont amerikai atomfegyvereket a térségben. Szöul azonban igyekszik megőrizni a békét, és egyből csitította a kedélyeket.
A két országrész között rendszeresek az összecsapások az Észak-Korea által vitatott, ENSZ által kijelölt határterületek mentén. Vélhetően egy ilyen incidens során süllyedt el 2010 márciusában az a dél-koreai hadihajó is, amelynek roncsai mellett északi torpedó nyomaira bukkantak, elsüllyesztését azonban hivatalosan tagadja Phenjan.
2010. 11. 26. (XIV/47)
