Kaszint már lekapcsolták a lélegeztetőgépről, és kikerült az intenzív osztályról. Felesége, Milova szerint több jel is a javulásra mutat, férje már viccelni is képes. Az orvosai szerint a beteg állapota súlyos, de stabil; még alig tud beszélni, és hamar elfárad. A három operáció után később egy negyedikre is sor kerülhet. A nyomozókkal való találkozást is mindössze tíz percre engedélyezték.
Korábban már születtek olyan feltételezések, miszerint lehetséges, hogy az elkövetők szurkolók lehettek – már csak azért is, mert többnyire ők kaphatók ilyesfajta „megrendelések” véghezvitelére. Már gyakorlatilag tényként ismeretes, hogy a Himki-erdőt védő aktivista, újságíró-főszerkesztő Beketov elleni támadás is az ő kezük munkája. A futballklubok tiltakoznak; szerintük most őket kiáltják ki „minden gonoszság kitervelőinek”, miközben az igazi tettesek homályban maradnak.
A Kommerszant újságíróját ismeretlenek verték meg saját háza közelében, Moszkva belvárosában. A férfi állkapcsa több helyen eltört, ujjperce leszakadt, koponyája megsérült, agyrázkódást szenvedett; az orvosok mesterséges kómában tartották, állapota súlyos. A férfi gyakran írt aktuális politikai-társadalmi témákról, több könyve is megjelent.
Bár eddig is rendszeresen történtek ilyen esetek, a mostani támadással valami mozdulni látszik Oroszországban. Benyújtottak a parlamentben egy törvényjavaslatot, melynek értelmében a médiaszereplők a köztisztviselőkhöz hasonlóan fokozott védelmet élveznének, míg az elkövetők a lehető legszigorúbb büntetésben részesülnének. A jogvédők véleménye szerint azonban a fő gond nem a büntetés mértékével van, hanem azzal, hogy nem találják meg a tetteseket…
„Semmi értelme az új rendelkezéseknek, szigorításoknak, ha nincsenek meg az elkövetők és felbujtóik” – mondta Oleg Orlov, a Memorial jogvédő központ vezetője, aki példaként egyik saját, annak idején Csecsenföldön tevékenykedő aktivistájuk megölését említi, valamint a nagy visszhangot kiváltó újságíró-gyilkosságokat – Anna Politkovszkaja és Natalja Esztemirova eseteit, melyekben máig sem született megnyugtató eredmény. De ide sorolható a Himki-erdő kivágása ellen tiltakozók vezetőjének, Mihail Beketovnak a brutális megverése is, melynek következtében a férfi gyakorlatilag nyomorékká vált. A társadalmi aktivistákat ért támadások rendre kinyomozatlanok maradnak. Ez a büntetlenség érzetét hozza létre, ami nagyon kedvező körülmény a jövőbeni hasonló jellegű bűncselekmények számára – mondta Orlov.
Mellesleg, éppen Beketov megverését követően – két éve – már szintén voltak ilyesfajta indítványok az újságírók védelmére, és már akkor is megfogalmazódtak jogász szakértők részéről bizonyos aggályok. Szerintük ugyanis nem demokratikus egy bizonyos réteget kiemelni és úgymond privilégiumokkal ellátni – hiszen miben különbözik egy tényfeltáró újságíró egy másik állampolgártól, aki mondjuk nem ír, viszont kimegy tüntetni? Aztán ott van a bloggerek rétege is (Amerikában néhány évvel ezelőtt hivatalosan is az újságírók rétegéhez sorolták a bloggereket), és az ebből származó kérdés is: honnantól számít bloggernek, illetve újságírónak valaki?
Oleg Kaszin brutális megverése egyébként rég nem látott szolidaritási hullámot váltott ki, mely több tüntetésben is megnyilvánult. Ennek oka egyesek szerint az, hogy Kaszin nem számított igazán radikális újságírónak – amolyan „odamegyek és leírom, mi a helyzet” típusú riportjai voltak inkább.
„Azok, akik megverték Kaszint, gyakorlatilag minden újság-írónak üzentek tettükkel” – mondta Alekszej Venediktov, az Eho moszkvai rádióadó főszerkesztője.
Miközben szimpatizánsok, kollégák tömegei rendezték egyik demonstrációt a másik után, az ellenfelek sem maradtak csendben. A legutóbbi ilyen esemény egy meglehetősen cinikus hangvételű blog megjelenése volt, melyben Vaszilij Jakemenkó, a Roszmolodezs ifjúsági szervezet vezetője Kaszint Leninhez hasonlította, és zombinak nevezte. Látva a megvert újságíró szerinte „villámgyors boldoggá avatását”, a folyamatot egy mitikus hőssé vagy szörnnyé váláshoz hasonlította.
Egyébként Jakemenkó neve korábban már felmerült lehetséges felbujtóként is; az ifjúsági vezető erre válaszul rágalmazási per indításával fenyegette meg mindazokat, akik ezt a verziót támogatják. Tény mindenesetre, hogy Kaszin annak idején többször is írt a Kreml-barát ifjúsági mozgalmakról, sőt személyesen „odapörkölt” Jakemenkónak is, burkoltan utalva arra, hogy fiatalkorú lányt csábított el.