Az oslói szervezők megdöbbenve tapasztalták: a helyi kínai külképviselet minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy minél több ország Norvégiába rendelt nagykövete maradjon távol a Nobel-békedíj december 10-én esedékes átadási ünnepségéről. A tekintélyes kitüntetést ugyanis idén egy kínai ellenzékinek: Liu Hsziao-pónak ítélték oda. Pekingben ezt az ország lejáratására indított nyugati összeesküvésként értékelték.
A polgárjogi harcos jelenleg tizenegy éves börtönbüntetését tölti, miután az államhatalom felforgatása címén elítélték, mivel demokráciát: szabad választásokat és az egypártrendszer eltörlését követelte a világ legnépesebb országában.
Peking befolyását jelzi, hogy eddig már hat ország: Kína mellett Oroszország, Marokkó, Irak, Kazahsztán és Kuba is jelezte, hogy biztosan nem vesz részt a ceremónián, nyilvánvalóan azért, mert nem akar ujjat húzni Kínával. Igaz, Moszkva ezt tagadta. Az orosz diplomácia annyit közölt, hogy oslói nagykövetük az átadás időpontjában nem lesz a norvég fővárosban, ezért marad távol az ünnepségtől. Nyugaton azonban úgy értékelik, hogy Oroszország csatlakozott Kínához a demokrácia és emberi jogok ügye elleni harcban.
További tizenhat ország pedig a megadott határidőig nem tudta eldönteni, hogy nagykövete elmegy-e a díjátadóra. A norvég Nobel-bizottság titkára szerint a kínai nagykövetség korábban nem tapasztalt hevességű kampányt indított azért, hogy lebeszéljen másokat az átadási ceremónián való részvételről, ráadásul a Nobel-díjjal kapcsolatos minden levelet felbontatlanul küldtek vissza. Geir Lundestad elmondta, hogy a dolgok mai állása mellett nem valószínű, hogy valaki jelen lesz Liu szűkebb családjából. „Ebben az esetben nem fogjuk átadni az ünnepségen a díjjal járó érmet és oklevelet” – tette hozzá a titkár. Liu családtagjai is megfigyelés alatt állnak ugyanis Kínában, a díjat pedig legfeljebb valamelyik közeli családtag veheti át. Feleségét állandóan rendőrök kísérik, amióta kiderült, hogy a férfinak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat. Három fivére is a hatóságok látószögében van. A kínai rendőrség emellett egy sor ellenzékit és értelmiségit vett őrizetbe, illetve vont megfigyelés alá. Kína ellenséges reagálása miatt valószínűleg el kell halasztani az érem és a másfél millió dolláros pénzjutalom átadását.
Kína és a Nyugat között természetesen nem ez az első feszültség. A 2008-as pekingi nyári olimpiai játékok előtt több kampány is indult, amelyekkel Tibetre és általában az emberi jogok kínai helyzetére igyekeztek felhívni a figyelmet. Kínát sok nyugati bírálat éri környezetvédelmi és árfolyam-politikája miatt is.
A helyzetet mindenesetre jól jellemzi, hogy a szintén Nobel-békedíjas Lech Wałesa jelezte, hogy átvenné a kitüntetést Liu nevében. „Más Nobel-díjasokkal együtt kész vagyok képviselni őt, hogy felhívjuk a közvélemény figyelmét: az emberi jogokat nem tartják tiszteletben Kínában, és a legnagyobb díj kitüntetettjét megakadályozzák az átvételében” – mondta a Szolidaritás szakszervezet egykori alapítója. Wałesa azt is hozzátette, hogy csak szimbolikusan képviselnék a kínai aktivistát a ceremónián. Az érem, a diploma és a pénz Oslóban maradna letétben, várva Liut.
Wałesa egyébként, akkor még szakszervezeti vezetőként, 1983-ban maga sem tudta személyesen átvenni a díjat, mert attól tartott, hogy ha kiutazik a kommunista Lengyelországból, nem engedik vissza. Helyette a felesége ment el Oslóba.
A hidegháború idején a moszkvai vezetés akadályozta meg, hogy Andrej Szaharov akadémikus átvehesse a Nobel-békedíjat. Felesége azonban elutazhatott és átvette a kitüntetést.
1991-ben pedig – a házi őrizetből éppen most szabadult – Ang Szan Szú Kji burmai ellenzéki vezető és emberjogi aktivista fia vette át édesanyja nevében a kitüntetést. Legutóbb azonban 1936-ban fordult elő, hogy senkinek nem tudták átadni a Nobel-békedíjat. Akkor a német náci vezetés nem engedte, hogy Carl von Ossietzky újságíró és békeaktivista Oslóba utazzon.
2010. 11. 26. (XIV/47)
