„Egyszerűen likvidálni kellene” – vetette fel kedélyesen sajátos ötletét a kanadai miniszterelnök egyik tanácsadója egy élő televíziós műsorban. Mások szerint Oszama bin Ladenhez hasonlóan robotrepülőgépeket kellene Julian Assange után küldeni.
A WikiLeaks vezetője azonban már korábban felkészült az ehhez hasonló, nem túlzottan elegáns ötletekre: létrehozott egy olyan titkosított mappát, amelyben a rendelkezésére álló legfontosabb dokumentumokat összegyűjtötte.
A „virtuális bombában”, amelyet már több tízezer címre elküldött, a Guantánamó-börtönnel, a BP olajcéggel, a Bank of Americával és újabb afganisztáni ügyekkel kapcsolatos szigorúan titkos aktákat élesített be. Assange bombája pedig robban, amennyiben a programozót „rejtélyes baleset éri”, illetve ha teljesen ellehetetlenítenék a WikiLeaks tevékenységét. A dokumentumhoz egy számkombinációval lehet hozzáférni, amelyet a portál vészhelyzet esetén elküld minden címzettnek. A hatástalanítása szakértők szerint lehetetlen: olyan kóddal védték le, amelyet katonai számítógépek sem képesek feltörni.
Űzött vad
A WikiLeakset minden óvintézkedése ellenére azonban egyre több támadás éri, miközben a szolgáltatók sorban bontják szerződéseiket a portállal. A múlt héten több tízmillió számítógép „eltérítésével” sújtottak le ismeretlenek a portálra, és ideiglenesen ellehetetlenítették a működését. A szorult helyzetből, habár a szaporodó tiltások miatt csak egy rövid időre, az internet szabadságáért kardoskodó Svájci Kalózpárt segítette ki az oldalt: tőlük egy újabb szervert kaptak. A WikiLeaks űzött vadként vándorol egyik szolgáltatótól a másikhoz, jelenleg is több tucat oldalt használ egyszerre, hogy elérhető maradjon: ezt a kibertérben (is) zajló konfliktust azonban akár egy háttérben épülő aggasztó folyamat árnyaként is fel lehet fogni.
Assange még november végén a Forbes magazinnak adott interjúban maga tett említést egy titkos projektről, amelyet hacker ismerőse, Peiter Zatko „Mudge” fejleszt a Pentagonnak. A program célja a kiszivárogtatások megakadályozása, de Assange szerint ez lehetetlen, mert folyamatosan újabb és újabb megoldásokkal ki lehet játszani a legbiztosabb rendszereket is. Ebben az esetben azonban a kormányzatok, amelyek közvetlen vagy közvetett befolyással bírnak a világhálóra, illetve az internetet és annak tartalmát biztosító és tároló szolgáltatókra, kénytelenek lesznek olyan óvintézkedéseket tenni, amelyekkel a saját érdekeiket óvják meg – akár az internet szabadságának a korlátozása árán is. Ez a folyamat látszik kibontakozóban, amikor az Amazon, a PayPal és a többi szerver- és internetes szolgáltató egyre-másra teszi ki a kiszivárogtató oldal szűrét. Ebbe a folyamatba becsatlakozott az internetes banki szolgáltatást is nyújtó Visa és Mastercard, amelyek a PayPallal koalíciót formálva nagyon szűk keresztmetszetűre korlátozták a WikiLeaks és a portál pénzügyi forrásai közötti csatornákat.
Állj az élére!
2010. 12. 10. (XIV/49)
