A helyzetet jól mintázzák Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének nyilatkozatai. November 16-án úgy nyilatkozott, hogy az euróövezet a „túlélésért küzd", és ha kudarcot vall, azt „az unió sem éli túl". Két nappal később úgy fogalmazott a volt belga kormányfő, hogy a gazdaság „alapjában véve egészséges". Hogy is van ez?
A problémák nem új keletűek. Az unióban egymást követték a bővítési hullámok. (A hírek szerint 2018-ban csatlakozhatnak a Nyugat-Balkán országai is.) A csatlakozó országok jelentős hányada - bár a belépési feltételeknek eleget tett de elodázta a stabil gazdasági rendszerhez szükséges reformok végrehajtását. A válság csak rontott a helyzeten. Az EU stabilitási és növekedési egyezményében meghatározott államadósság-határ a GDP 60 százaléka, az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka lehet, azonban sok ország eredménye ettől lényegesen eltér.
Az Eurostat alapján az euróövezeti országok összesített államháztartási hiánya 2009-ben a GDP 6,3 százalékára növekedett (az előző évi 2 százalékról). Az unió egészét tekintve ez az arány a GDP 6,8 százaléka, szemben a 2008-as 2,3 százalékával. A hiány Görögországban volt a legmagasabb: 15, 4 százalék, ezt követte Írország 11, 4 százalékkal, majd Spanyolország 11,1 százalékkal.
2010. 12. 03. (XIV/48)
