Bár a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével csökkent az EU- elnökséggel járó szerepkör, a tisztség még mindig kétséget kizáróan az egyik legjelentősebb feladat, amit egy tagállam a közösségben kaphat. Magyarországnak erre – elméletileg – legközelebb 13 év múlva lesz lehetősége, így tehát az Orbán Viktor által vezényelt kabinet előtt áll a vissza nem térő lehetőség, hogy a nemzetközi porondon is bizonyítsa képességeit.
Rompuy vagy Orbán?
Talán az egyik legfontosabb változás, hogy a tagországok állam- és kormányfőit összefogó Európai Tanács élén már nem az elnöklő ország vezetője áll (Magyarország esetében Orbán Viktor miniszterelnök), hanem a külön erre a tisztségre választott elnök, Herman van Rompuy. A reformszerződéssel továbbá csökken az elnöklő ország külpolitikai hatásköre is, ugyanis az unió immáron rendelkezik úgynevezett kül- és biztonságpolitikai főképviselővel Catherine Ashton személyében. Szakminisztereink azonban változatlanul elnökölni fognak a szakosított tanácsüléseken, ezzel lehetőségük lesz befolyásolni a napirendet vagy bizonyos témákat előtérbe helyezni.
A feladat szoros együttműködést kíván az unió egyéb intézményeivel is, mint az Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel. Ez sok szempontból jelent inkább menedzselési feladatot, azonban egy sikeresen levezényelt félév javíthatja egy ország imázsát, elismertségét, nemzetközi tekintélyét. A cél hatékonyan irányítani és kompromisszumra vezetni a tagállamokat szakpolitikai kérdésekben.
Egyelőre nagy kérdés, hogy Orbán Viktor, mint az elnöklő ország vezetője, milyen ambíciókkal rendelkezik az EU-elnökséggel kapcsolatban. Elképzelhető, hogy amennyire csak lehet, megpróbálja Herman van Rompuy elől magához ragadni a kezdeményezést. Az is lehetséges azonban, hogy – mivel alapvetően kevesebb feladat vár rá – a hazai alkotmányozásra fog koncentrálni. Ez utóbbi mellett szól, hogy az Európai Unió hatalmas intézményrendszere és bonyolult döntéshozói mechanizmusa némileg elszemélyteleníti az európai politikát, ami meggátolhatja az erős küldetéstudatú politikusok érvényesülését (így járt például Tony Blair volt brit miniszterelnök). José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint Magyarország sorsdöntő időszakban veszi át az elnökséget, valamint 2011 első fél éve igencsak kritikus periódus lesz.
2010. 12. 17. (XIV/50)
