A tuniszi fiatalember elkeseredettségében néhány nap múlva megrázó választ adott a megaláztatásra: felgyújtotta magát. Két héten belül belehalt a sérüléseibe, de a története nagyon gyorsan bejárta a világsajtót. A tunéziai fiatalok is nagyon hamar megosztották egymással a történetet a közösségi portálokon keresztül. Bouazizi tettével nemcsak magát, de egész Tunéziát lángba borította. A folyamatot talán a közösségi háló és internetes blogok indították: rövid időn belül felhasználók ezrei fejezték ki szimpátiájukat, valamint „lájkolták az ügyet". A kezdetben virtuális térben szerveződő és demonstráló emberek hamarosan kiléptek az utcákra is, ráadásul - a többi arab fél- és valódi diktátor legnagyobb megdöbbenésére - nem csak Tunéziában.
Jázminos forradalom
Az események gyors eszkalálódására jellemző, hogy a forradalom jelképévé vált fiatalember haláláról tudósító brit The Economist január elején még sablonosan így vélekedett az eseményekről: „nem valószínű, hogy Tunézia problémái lemondásra kényszerítenék a hetvennégy esztendős elnököt, sőt autokrata rendszere talán nem is fogja azt megérezni."
2011. 01. 21. (XV/3)
