Hétfő délután nagy erejű robbanás rázta meg az évi 22 millió fős forgalmat lebonyolító domogyedovói repülőtér érkezési termináljának fogadócsarnokát: „a repülőgépünk éppen akkor szállt le, amikor a robbanás bekövetkezett.
A fedélzeten tartottak bennünket, senki nem tudott biztosat, és a hírekben sem volt még semmi. Amikor leengedtek és elértük a kijáratot… mindenfelé húsdarabokat láttunk, a plafon leszakadt, ijesztő sötét foltok és mindenfelé zokogó nők, rendőrök… amikor eljutott a tudatomig, mi történt, én is sírva fakadtam” – írja blogjában Csekotyina. A hatóságok szerint ehhez a pusztításhoz a pokolgépet egy 7 kilogrammos TNT-töltetnek megfelelő erejű robbanóanyagból készítették, majd megtöltötték szögekkel és csapágygolyókkal. Szakértők szerint egy ilyen szerkezet 20 méter sugarú körön belül a téglafalat, 30 méternyire a válaszfalakat bontja le, az üveget és dobhártyát pedig 70 méterrel arrébb is kiüti, a szerteszét repülő pusztító erejű repeszekről nem is beszélve.
A robbanás csendje
A robbantás után néhány perccel, minden hírcsatornát megelőzve, szemtanúk jelentkeztek be élőben a helyszínről: internetes blogokon terjedtek az első beszámolók. Míg Ilja Lichtenfeld megrázó képeket és videókat tett fel a Twitter nevű oldalra, munkatársa, Szergej a robbanás helyszínére rohant, ahol egy német férfin próbált segíteni, a karjaiba vette, azonban a férfi rövidesen meghalt. Artem Zselinkov, egy másik szemtanú úgy emlékszik, hogy a merénylő közvetlen közelében volt: „egy fekete ruhás fickó mögött álltam, és amikor kinyitotta a bőröndöt, azt hiszem, egy bombát láttam benne, de akkor hirtelen elvesztettem az eszméletemet… amikor magamhoz tértem, már csak halott és menekülő embereket láttam magam körül.”
Hamarosan megjelentek a nemzetközi hírügynökségek első beszámolói a merényletről, az orosz bloggerközösség pedig felháborodottan vette tudomásul: a CNN és a BBC élőben adja az eseményeket, míg a hazai adókon szappanoperák és talk-show-k mennek. Többen panaszkodtak arra, hogy a reptéri taxisok az egekbe emelték az áraikat, mások önkéntes autósokat és aktivistákat toboroztak a könnyebben sérültek ingyenes hazaszállításához és a mentéshez.
Két órával a támadást követően Dmitrij Medvegyev élő televíziós adásban fejezte ki részvétét az áldozatok és sérültek felé, és figyelmeztetett, hogy a tetteseket utol fogja érni megérdemelt büntetésük. A tragédiát azonban árnyalja az, hogy a robbantás után szinte azonnal nyilvánosságra hozták a gyanúsítottak kilétét: a hatóságok feltételezései szerint egy észak-kaukázusi csecsen lázadó csoport tagjai lehettek. Anonimitásukhoz ragaszkodó biztonsági forrásokra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pedig arról számolt be, hogy az orosz biztonsági szolgálat korábban figyelmeztetést kapott, hogy valamelyik moszkvai repülőtéren terrortámadás lesz. Az idézett források szerint „három gyanúsítottat kerestek előzőleg, éppen azokat, akik feltehetően bejutottak Domogyedovóra, biztosították az öngyilkos merénylő útját, a robbantás után pedig elmenekültek”. A kormányzat később cáfolta, hogy tudtak volna a veszélyről.
A CNN riportere élőben jelentkezett be a helyszínről, a terminálba azonban nem engedték be: a helyszínt a hatóságok hermetikusan lezárták, elkezdték a bűnügyi helyszínelést. A terminál előtt tartózkodó stáb abszurd eseményeknek lehetett szemtanúja: az érkező terminálból folyamatosan hozták kifelé a vérző sérülteket, míg a tőszomszédságában lévő induló oldalra folyamatosan érkeztek a hideg orosz tél elől vakációba menekülő emberek. Az áldozatok pontos száma csak ekkor derült ki: 35 halott. A sérültek számáról hajnalig csak megközelítő, alábecsült adatok voltak. A végső szám 180 sérült: 96 könnyű eset, 11 életveszélyes, 40 súlyos, a többi könnyű, kórházi ápolásra szoruló sebesült. A hatóságok szerint a mentők este kilenc óráig úgy dolgoztak a helyszínen, hogy tartottak egy második robbanástól (a hasonló, 2010. márciusi moszkvai metrómerényletben is kettős detonáció volt), a helyszínen nyomozó bombaszakértők azonban nem találtak újabb pokolgépet. A mentést koordináló intézmény utolsó üzenetében azt írta az Interfax hírügynökségnek, hogy fogynak a vértartalékaik, ezért önkéntes véradókat várnak.
Egész éjjel folyt az események elemzése. Többen azt vetették fel a bejegyzésekben, hogy akár az orosz vezetés, így az eseményekből feltűnően kimaradó Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök is gyanúba keveredhet, de a többség elvetette ezeket a megállapításokat. A Nemzeti Terrorelhárító Bizottság még a merénylet éjjelén bejelentette, hogy a domogyedovói repülőtér biztonsági intézkedései elégtelenek voltak. Hasonló állás-pontot fogalmazott meg Dmitrij Medvegyev elnök is, aki az orosz (Moszkovszkije)Vedomosztyi nevű lapnak azt nyilatkozta, hogy a biztonsági résért felelni fog a repülőtér vezetése.
A repülőtér menedzsmentje azonban tagadja a vádakat: „minden a legnagyobb rendben volt, az összes biztonsági kapu és csomagröntgen megfelelően működött.”
A robbantás a repülőtér érkezési várótermében történt. Az utasvárókban sehol a világon nincs átfogó ellenőrzés, még az egyik legszigorúbbnak tartott izraeli Ben Gurion repülőtéren sem. Egy biztonságpolitikai elemző, Brian Michael Jenkins szerint feleslegesek a nagyon költséges és csak részleges védelmet nyújtó újabb biztonsági intézkedések a repülőterek ezen részeire. Megjegyzi, ha a repülőtereken meg is szűnne a lehetőség a robbantásra, a terroristák más nagy forgalmú helyszíneken – bevásárlóközpontokban, tömegközlekedési eszközökön, éttermekben – ugyanúgy támadhatnának.
2011. 01. 28. (XV/4)
