A kairói tüntetők közül sokan úgy érzik, hogy Egyiptom harminckét évvel a békeszerződés megkötése után izraeli befolyás alatt áll. „Camp David után az arab világ azt látta rólunk, hogy többé már nem vagyunk vezetők. Camp David rabszolgákká tett bennünket" - állítja a 26 éves Mohammad Szalama, aki szerint Egyiptomnak felül kellene vizsgálnia az Izraellel kötött békemegállapodást. „Netanjahu nem alszik az aggodalomtól, mert látja Mubarak bukását. Nem véletlen, hogy ő az utolsó, aki még kiáll mellette, pedig már Obama is változást akar. Nekem azonban Egyiptom a hazám, és azt szeretném, hogy az én vezetőmnek ne Izraellel, hanem csak Egyiptommal kelljen törődnie" - mondta Szalama. Barátja, a 29 éves Hazan Ahmed szerint az Izraellel kötött béke nagyon sokba került Egyiptomnak. „Megaláztatások sorozata ért bennünket, és hiába adták át a Sínai-félszigetet, a katonáink ma sem tehetik be oda a lábukat, az továbbra is izraeli gyarmat. Bárki is jön Mubarak után, felül kell vizsgálnia az egyezményt. Elég volt abból, hogy Izrael vagy bárki más parancsolgasson nekünk."
A 42 éves Ahmad Ragab ennél élesebben fogalmaz. Szerinte „minden egyiptomi gyűlöli Izraelt. Csak Szadat akarta a Camp David-i szerződést. Változás lesz, és nem lesz béke Izraellel. Talán háború sem lesz, de szerintem hamarosan nem lesz többé izraeli nagykövetség Kairóban, és csak a legminimálisabb szinten fogjuk tartani a kapcsolatot. Látjuk, hogy miként bánnak az izraeliek a palesztinokkal, de a forradalom mindent megváltoztat majd."
Más tüntetőket inkább a gazdasági nehézségek vittek az utcára. Ahmed Khater, egy 26 éves kairói fiatalember arról panaszkodik, hogy felsőfokú végzettsége ellenére reménytelennek látja a jövőt. „Elektroműszerészként dolgozom, havi 500 (egyiptomi) fontért [mintegy 19 ezer forint - a szerk.]. Nem tudok megházasodni, kilátástalan a jövőm. Mubarak emberei ellopják a pénzt, és mindent maguknak tartanak meg, miközben elfeledkeznek arról, hogy a miénk, a népé az ország. Eddig aludtunk, de most már ébren vagyunk" - állítja Khater.
2011. 02. 04. (XV/5)
