A múlt hétvégén egyetlen éjszaka alatt több mint ezer észak-afrikai bevándorló érkezett hajókon Lampedusa olasz szigetre, amely jóval közelebb van Afrikához, mint Európához. Az emberek többsége Tunéziából és Líbiából menekült az ottani zűrzavaros állapotok elől. Az olasz hatóságok repülővel és hajóval szállítják tovább az embereket a szárazföldre. Lampedusa szigetén ugyanis a menekültek befogadására kialakított létesítmény mindössze 850 férőhelyes. Ugyanakkor január közepe óta, amikor a tüntetések hatására lemondott Zine el-Abidin Ben Ali tunéziai elnök, már 10 ezer észak-afrikai kelt át a Földközi-tengeren Európába a jobb élet reményében. Ez jóval nagyobb szám, mint ami a korábbi évekre volt jellemző, ezért a hatóságok humanitárius válságtól tartanak. Bár sok menekült továbbáll Olaszországból, Róma uniós segítséget kért attól tartva, hogy valóságos újkori exodus indul el Észak-Afrikából, amelyet nagyrészt az olaszok lesznek kénytelenek kezelni. Az EU-tagországok és intézmények válasza viszont késik: az egyes kormányok úgy vélik, túl korai még azzal foglalkozni, hogy hány ember érkezhet Európába.
Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy elkerülhetetlen egy óriási menekülthullám. Cvetan Cvetanov bolgár belügyminiszter például azt mondta, hogy az arab világban tapasztalható forrongás hirtelen elindíthatja a bevándorlók tömegét, akik Bulgárián és más EU-tagországokon keresztül lépnek majd be. (Bulgária jelenleg igyekszik megfelelni a schengeni vízummentes övezet elvárásainak, de még nem tagja a zónának.) Szófia ezért két menekülttábort létesít Ljubimecnél és Pustrogornál, de a bolgár kormány szerint valószínűleg más lépésekre is szükség lesz.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a menekültáradat nagy nyertesei az embercsempészek lehetnek, akik ráadásul abban érdekeltek, hogy minél több menekültet áthozzanak Európába. Az embercsempészet már most közel 3 milliárd eurós „üzletág”, miközben a szervezett bandák azt keresik, hogyan tudnák kiterjeszteni tevékenységüket. Az Europol, az EU rendőri szervezete már szakértőket küldött Olaszországba, hogy kivizsgálják: a bűnözői csoportok mennyire használják ki az észak-afrikai népfelkeléseket. „Egyelőre még nincs különösebb jele, de keményen dolgozunk annak érdekében, hogy megnézzük, a szervezett bűnözés milyen mértékben aknázza ki az észak-afrikai helyzetet” – mondta Robert Wainwright, az Europol igazgatója.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is arra figyelmeztet, hogy a menekültek könnyű prédává válhatnak azok számára, akik nyerészkedni akarnak az emberek félelmeiből és nyomorúságából. „A csempészek nyilvánvalóan nagy lehetőséget látnak a helyzetben” – jelentette ki Melissa Fleming, a UNHCR szóvivője. „Úgy hallottuk, hogy a csempészek Tunéziában nem pusztán a kikötőkben várják az emberek érkezését, hanem elmennek a szárazföldre, ahol hamisan reklámozzák ajánlataikat, jobb jövőt ígérnek a frusztrált fiataloknak, akik szeretnének elmenni” – tette hozzá Fleming. A bandák 200 és 500 dollár közötti összeget kérnek fejenként a menekültektől, akiket rossz állapotban lévő hajókon szállítanak Lampedusára, miközben az olasz parti őrség minden pillanatban megállíthatja őket, és bármikor baleset történhet velük. (Az elmúlt 15 évben mintegy 13 ezer ember veszthette életét a veszélyes tengeri úton.)
Az Europol szerint az embercsempészeknek Európában egyébként is mintegy 270 ezer áldozata lehet, akiket szexuálisan kizsákmányolnak, vagy kényszermunkára alkalmaznak.
Roberto Maroni olasz belügyminiszter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az al-Kaida is felhasználhatja a Maghreb országokban tapasztalható robbanást arra, hogy tagjait Európába csempéssze. Maroni úgy véli, hogy akár másfél millió ember érkezhet csak Líbiából az öreg kontinensre, és szerinte „pusztító hatása lehet egész Európa számára” az exodusnak. „Humanitárius vészhelyzet előtt állunk, ezért arra kérem Európát, hogy hozza meg az összes szükséges intézkedést annak érdekében, hogy ezt kezeljük. Nem hagyhatnak bennünket magunkra” – hangzott az olasz belügyminiszter kétségbeesett felhívása.
Az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex mindenesetre segítséget küldött a Földközi-tengeren tartott járőrözéshez. Maroni pedig arra is kész lenne, hogy olasz rendőröket küldjön Tunéziába annak megakadályozására, hogy az emberek elhagyják az észak-afrikai országot. Mondani sem kell, Tuniszban ezt az ötletet nem fogadta kitörő lelkesedés. A változó idők azonban alighanem véget vetettek a Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök és Moammer Kadhafi líbiai vezető között három éve kötött megállapodásnak, amelynek értelmében Olaszország közel 5 milliárd eurót adott Líbiának a menekültáradat megakadályozására. Egyes elemzők szerint egyébként Olaszország csak azt aratja le, amit vetett, mivel a Líbiával rendkívül jó kapcsolatokat ápoló ország nem sok mindent tett a líbiai emberi jogi helyzet javítására. (Kadhafit még néhány hónapja is különleges tisztelettel fogadták Rómában. Elhíresült egy fotó, amelyen Berlusconi miniszterelnök kezet csókolt neki. Az olasz kormány egy része még mindig fontos üzleti partnert tisztel a líbiai diktátorban, ezért szerintük továbbra is támogatni kellene a líbiai vezetőt.)
Miközben az olasz kormány igyekszik a közvélemény figyelmét az illegális bevándorlással kapcsolatos gondjaira összpontosítani, Görögország sokkal rosszabb helyzetben van. A görög határokon át érkezett például tavaly az összes illegális uniós bevándorló 80 százaléka.
Megfigyelők szerint súlyos demográfiai kérdéseket vethet fel egy esetleges menekültáradat. Az arab országokban ugyanis a lakosság kétharmada 25 év alatti, Európának pedig nem csak a neve öreg kontinens: a lakosság átlagéletkora Magyarországon például 40 év. Európa egyébként már így is évente 1,7 millió bevándorlót fogad be, többet, mint az Egyesült Államok. Jó részük a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezik, és többségük muszlim vallású. A fiatalok az arab országokban nehezen találnak állást, még az egyébként nagyszámú egyetemi végzettségűek is. Egyes számítások szerint a következő 15 évben 80 millió új munkahelyet kellene teremteni az arab világban ahhoz, hogy lépést tartsanak a demográfiai robbanással, ami elég valószínűtlen.
Ráadásul a politikai bizonytalanság mellett emelkednek az olajárak, az élelmiszerárak, ami miatt alighanem egyre többen Európa felé veszik az utat. Már most rengetegen vannak a menekültek között, akik nem megfelelően képzettek, és potenciálisan nyitottak a bűnözés, illetve a szélsőséges politikai nézetek felé.
KADHAFI MEGSZÁLLÁSSAL RIOGAT
Moammer Kadhafi szerint országa védte eddig Európát a menekültáradattól és az al-Kaidától, ezért a líbiai vezető nem érti, miért vonták meg tőle a támogatást az európaiak. Líbiából sok ezer ember fogja megszállni Európát, és többé nem lesz, aki megállítsa őket” – figyelmeztetett a diktátor a Journal du Dimanche című francia lapnak adott interjújában. Kadhafi szerint fekete Afrikából is milliók érkezhetnek Európába, akiket eddig az ő kormánya tartott vissza. A líbiai vezetőnek az is meggyőződése, hogy országa kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy az al-Kaida afrikai szárnyát feltartóztassák. Kadhafi fia, Szaif al-Iszlam szerint pedig Líbia Észak-Afrika Szomáliájává válhat, kalózok jelenhetnek meg a Földközi-tengeren, és illegális bevándorlók milliói indulhatnak el Európa felé.
2011. 03. 11. (XV/10)
