A bukott diktátorok sorsa a BBC News összeállítása alapján azt mutatja, hogy a száműzetés gyakran előzetes alku alapján történt, azért, hogy ezzel is lecsendesítsék a zavargásokat. A menekülés, száműzetés lehet önkéntes vagy kényszerű, és előfordulhat, hogy az ország elhagyására sem kényszerül az illető, mint Pol Pot esetében, aki egészen 1989-ig Kambodzsában maradt.
De akadtak szép számmal olyanok is, akik nem úszták meg ilyen könnyen, s száműzetésük alatt fogták el őket. A panamai Manuel Noriega hét évet húzott le börtönben, miután egy párizsi pénzmosásügy miatt elítélték. Közelebbi példa a szerb Slobodan Milošević, akit 2001-ben tartóztattak le Belgrádban, majd Hágába szállították. A hágai Nemzetközi Bíróság hatvan vádpontban folytatott ellene eljárást. A törvényszék börtöncellájában halt meg, ahol vizsgálati fogságát töltötte.
Samuel Doe-t, Libéria korábbi elnökét polgárháborúban kínozták és gyilkolták meg, mielőtt még el tudott volna menekülni. Szaddám Huszein iraki diktátort 2006-ban végezte ki országa ideiglenes kormánya. Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah ugyan el tudott menekülni, de röviddel Egyiptomba érkezése után rákbetegségben meghalt. Idi Aminnak – aki egy ugandai varázslónő gyermekeként látta meg a napvilágot – nagyobb szerencséje volt, ő huszonnégy évet töltött Szaúd-Arábiában, miután hazájában, Ugandában leváltották. Ott is halt meg 2003-ban. Soha nem vonták felelősségre, annak ellenére, hogy nyolc évig tartó uralma alatt háromszáz-ötszázezer embert végeztek ki Ugandában. Politikai ellenfeleit sokszor a krokodilok elé vetette, vagy személyesen verte őket agyon egy kalapáccsal. A kommunista diktátorok közül Ceaușescut és feleségét a forradalom közben agyonlőtték, a keletnémet Erich Honecker pedig először Moszkvában talált menedéket, majd Chilébe menekült.
Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki uralma húsz évig tartott. Amikor 1986-ban Manilában utcai demonstrációk kezdődtek ellene, akkori szövetségese, Ronald Reagan sürgetésére elhagyta az országot, és Hawaiira menekült.
Némelyik diktátor elég valószínűtlen helyeken bukkant fel. Valentine Strasser, Sierra Leone elűzött vezetője például 1996-ban az angol Warwick Egyetem joghallgatójaként tűnt fel. Jean-Claude Duvalier, a „Baby Doc” hosszú távollét után idén januárban Franciaországból visszatért Haiti szigetére, de ott letartóztatták.
Kadhafinak a hírek szerint Uganda nyújtana menedéket, vagy egy másik diktátor, a Robert Mugabe vezette Zimbabwe. Kadhafi olajellátása nélkül ez utóbbi ország is a tönk szélére jutna, bár annak is van kockázata, ha a befogadó országot is bűnrészesnek tekintik azokban a bűnökben, amelyeket az általa kegyelt vezető elkövetett. A Nemzetközi Bíróság létrehozása 1998-ban szűkítette azon országok számát, amelyek befogadhatják a bukott vezéreket. A testületnek 114 ország a tagja, Kína, az Egyesült Államok, Izrael, Szudán és India kivételével. Oroszország aláírta a megállapodást, de nem ratifikálta az alapszabályt.
2011. 04. 22. (XV/16)
