hetilap

A Kabuli Egyetemen több száz diák skandálta a keddi demonstráció során, hogy „halál Amerikára”, és hogy vonják felelősségre a Korán elégetőjét. Hála a nagyszámú kirendelt rendőrnek és a hatósági útlezárásoknak, ez a tüntetés nem fajult erőszakba. Múlt pénteken azonban, az eddig a nyugalom szigetének számító Mazar-i-Sarifban (ahol egyébként magyar katonák is szolgálnak), elszabadult a pokol. A hagyományos pénteki imáról távozó muszlim hívek, nyilván a gyújtó hangú prédikáció hatására, tüntetésen fejezték ki haragjukat amiatt, hogy Terry Jones amerikai lelkipásztor március 21-én elégette a Korán egy példányát.
Az ENSZ afganisztáni követének, Staffan de Misturának a beszámolója szerint az észak-afganisztáni városban mintegy két-három ezer tüntető vonult az utcára, akik közé nyilvánvalóan fegyveres lázadók keveredtek. A tömeg az ENSZ helyi épülete elé vonult, ahol a lázadók elkezdtek köveket dobálni, majd megrohamozták a komplexumot. A biztonsági őrökként ott dolgozó nepáli ghurkákat legyűrték, négyet közülük megöltek, így jutottak be az épületbe. Az ott lévő külföldi munkatársak az úgynevezett bunkerbe, egy biztonsági szobába menekültek, de a feldühödött lázadók követték őket. Az ENSZ-hivatal orosz nemzetiségű vezetője, aki jól beszéli a helyi, dari nyelvet, muszlimnak adta ki magát, és igyekezett elterelni a tömeg figyelmét a társairól. Ennek ellenére, bár ő megmenekült, a világszervezet három külföldi alkalmazottját brutális kegyetlenséggel összeverték, lelőtték, egyikőjüknek pedig átvágták a torkát. Az áldozatok svéd, norvég illetve román nemzetiségűek voltak. Ez volt az ENSZ elleni legsúlyosabb támadás a tálib rendszer 2001-es megdöntése óta.
De Mistura szerint az afgán rendőrség nagyot hibázott, amikor nem vont védőkordont az épület köré. Ráadásul az sem világos, hogy a közelben állomásozó nemzetközi csapatok (ISAF-erők) miért csak több mint háromórás késéssel érkeztek a helyszínre azt követően, hogy értesültek az elharapózó erőszakról. A zavargásokban egyébként öt tüntető is meghalt, őket a rendőrség lőtte le. Eddig nyolc embert tartóztattak le a vérengzéssel összefüggésben, és némelyek közülük valóban más helységből származó lázadók.
Később a tálibok spirituális központjának számító Kandahárban is több napig tartó, súlyos zavargások törtek ki a Korán-égetés miatt. Ott is több mint tíz ember halt meg. Tüntetések voltak Dzsalalabádban is, ahol a diákok eltorlaszolták a Kabulba vezető utat, és felgyújtottak egy Barack Obamáról mintázott bábut. Hamid Karzai afgán elnök vizsgálatot rendelt el a tüntetésekkel kapcsolatban, és egyben felszólította az amerikai kormányzatot, hogy állítsák a Koránt felgyújtó Terry Jonest bíróság elé. „Bármilyen szent szöveg megszentségtelenítése, köztük a Koráné, a szélsőséges türelmetlenség és bigottság tette” – állt a Fehér Ház közleményében, amely az ártatlan emberek meggyilkolását felháborítónak nevezte.
A Nemzetközi Evangéliumi Világszövetség igazgatója is elítélte a muszlimok szent könyvének elégetését. Geoff Tunnicliffe szerint „az az egyik legnagyobb tragédia, hogy egy apró és marginális gyülekezet ilyen nagy felzúdulást válthatott ki”. Tunnicliffe provokációnak nevezte az égetést. A pakisztáni kormány jelezte, hogy Jonest bepanaszolja a Vatikánnál, és a lelkész letartóztatását követelte. Az amerikai szólásszabadságról szóló törvény alapján azonban Jonesnak joga van az iszlám bírálatához és a Korán megszentségtelenítéséhez is.
David Petraeus tábornok, az afganisztáni nemzetközi erők parancsnoka „gyűlöletkeltő, rendkívül tiszteletlen és nagyon intoleráns” tettnek nevezte a Korán-égetést. A tábornok szerint Jones tette miatt tovább romolhat az amúgy sem rózsás biztonsági helyzet Afganisztánban.
Terry Jones, a mintegy ötvenfős floridai evangéliumi gyülekezet lelkipásztora viszont nem érzi úgy, hogy felelős lenne az erőszakért. Jones azt mondta: „Nyilvánvalóan borzalmas, amikor embereket gyilkolnak. Másrészt viszont úgy vélem, a történtek az iszlám radikális voltát jelzik.” A lelkipásztor, aki egyébként egy Korán-égetésről készült fotót tett fel a számítógépére háttérképként, azt mondta, megtartják az április 22-re tervezett iszlámellenes tüntetést Chicagóban, a legnagyobb amerikai mecset előtt. Jones tavaly váltott ki nemzetközi felháborodást, amikor azt tervezte, hogy szeptember 11-én több száz Koránt éget el nyilvánosan. Akkor csak az tartotta vissza, hogy az amerikai kormányzattól kezdve több külföldi vezetőig sokan kérlelték, hogy ezt ne tegye. Jones az­óta több száz halálos fenyegetést kapott, fegyvert tart magánál, és lőgyakorlatra jár.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek