hetilap

A most életbe lépett burkatörvény megalkotásának tervét Nicolas Sarkozy fran­cia elnök közel két éve jelentette be Versailles-ban, a parlament és a szenátus együttes ülésén. Az elnök akkor úgy érvelt, hogy az arcot elfedő burka és nikáb a női elnyomás jelképe, ezért Franciaország ezt nem tűrheti el. A burkaviselés vallási aspektusait az ötmilliós muszlim népességgel rendelkező francia állam törvényalkotói érthető módon nemigen kívánták hangsúlyozni. A közelmúltban azonban a kormány részéről több olyan nyilatkozat is elhangzott, amelyből világosan látszik, hogy többről van szó, mint öltözködésről. A francia kormány a német és az angol kormányfőhöz hasonlóan úgy véli, hogy a multikulturalizmus megbukott (A multikulti vége. Hetek, 2011. február 11.).

Jean-François Copé, a kormányzó UMP parlamenti frakciójának vezetője úgy nyilatkozott, hogy a franciaországi muzulmánoknak alkalmazkodniuk kell az ország kultúrájához és törvényeihez, ez pedig azt jelenti, hogy „nincs burkaviselés és utcai imádkozás". Ez utóbbi mellesleg sokkal jobban irritálja a lakosságot, mint a burka; péntek esténként ugyanis gyakori, hogy az imádkozó iszlám hívők forgalmas utakat foglalnak el és zárnak le az ima idejére. A magyarázat szerint ez azért történik, mert nem áll rendelkezésükre elég mecset, ahol imádkozhatnának.

A bevándorlással és az iszlám vallással szembeni erősödő ellenérzések miatt a közelmúltban kiújult a francia állam szekularizmusával kapcsolatos vita: a vallások helyzetét ugyanis egy 1905-ös törvény rendezi, amelyet sokáig sérthetetlennek tartottak. Éppen Nicolas Sarkozy volt az, aki még elnökké válása előtt felvetette, hogy a törvény módosításra szorul; ennek eredménye az lett volna, hogy a történelmi egyházakon kívül újabb felekezetek, köztük az iszlám is egyházi státuszt kap. Az elmúlt időszak történései azonban inkább arra utalnak, hogy az 1905-ös vallási törvényen nem változtatnak, és az iszlám nem kap kiemelt szerepet. A kérdésben megszólalt Claude Guéant belügyminiszter is, aki az iszlám vallásra utalva kifejtette: „Semmi sem indokolja azt, hogy egy vallásnak több jogot biztosítsunk, mint azoknak a vallásoknak, amelyek korábban honosodtak meg az országban." A belügyminiszter a Le Monde-nak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány megérti azokat, akik a muszlim bevándorlás miatt aggódnak, és cselekedni kíván ebben az ügyben.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek