A Die Welt című német lap hétvégi kiadása kormányforrásokra hivatkozva úgy véli, Merkel és Sarkozy a napokban hozza nyilvánosságra a válság csökkentésére létrehozott tervét. A Stabilitási Törvény szigorú deficitszabályokat állítana fel, és ellenőrzési joggal ruházna fel európai uniós intézményeket az egyes nemzeti költségvetések fölött. A Die Welt értékelése szerint az Európai Központi Banknak (EKB) határozottabban részt kellene vállalnia a krízis kezelésében. Bár az EKB független szervezet, a vele szemben állított elvárások nyilvánvalóak, és a Bank több forrás szerint készen áll arra, hogy a politikusok egyetértése esetén határozott lépéseket tegyen.
Annak ellenére, hogy az EKB közvetlen módon nem finanszíroz kormányokat, már augusztus óta olasz és spanyol államkötvényeket vásárol azzal a céllal, hogy alacsonyan tartsák az eurózóna harmadik és negyedik legnagyobb gazdasága államkötvényeinek hozamát. Ugyanakkor a spanyol és olasz államkötvények hozama az elmúlt hetekben tovább emelkedett, annak ellenére, hogy Rómában új, technokrata kormány alakult (Euróra váltott függetlenség. Hetek, 2011. november 25.), és Madridban a konzervatív Néppárt került hatalomra.
Obama tanácsai
Az eurózóna országainak brüsszeli képviselői úgy vélik, a szorosabb pénzügyi integráció megfelelő cselekvési teret nyújtana az Európai Központi Banknak az érintett országok piacának stabilizálásához. Az Európai Unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság javaslatában egyetértési jogot igényel magának az eurózóna országainak költségvetéseit illetően, mielőtt azokat a nemzeti parlamentek elé terjesztik. Egy ilyen javaslat elfogadása szükségszerűen a költségvetéssel kapcsolatos nemzeti szuverenitás megnyirbálását jelentené.
Berlin igyekszik elérni, hogy az uniós szerződés értelmében büntethetők legyenek az unió költségvetési szabályait megszegő tagországok. Angela Merkel határozottan kijelentette: Németország nem kíván felelősséget vállalni az eurózóna gyengébb tagországainak adósságáért. Véleménye szerint a krízisben lévő országok államkötvényeinek megvásárlása megszabadítaná őket a gazdasági reformok keresztülvitelének kényszerétől.
Franciaországban – bár Sarkozy elnök szintén a szorosabb pénzügyi együttműködésben véli megtalálni a további válságok elkerülésének módját – a kormánytagok körében ellenállásba ütközött az a gondolat, hogy a francia költségvetést is be kell nyújtani egy brüsszeli, kormányok fölötti szervnek.
Az Európa Tanács elnökével, Herman Van Rompuy-jal és az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrossóval tartott hétfői találkozója után Barack Obama amerikai elnök kijelentette: „Az Egyesült Államok kész kivenni a maga részét a válság megoldásából, mivel ez a mi gazdaságunk számára is igen nagy fontossággal bír.” Arról azonban konkrétan nem esett szó, hogy Amerika bármiféle anyagi kötelezettséget vállalna Európa megsegítésében vagy az IMF forrásainak bővítésében – ezek a lépések nagy valószínűséggel komoly ellenállásba ütköznének az amerikai törvényhozásra nehezedő költségvetési nyomások közepette. Ezzel szemben Obama a válságkezeléssel és a súlyos döntések meghozatalával kapcsolatos tanácsadásra helyezte a hangsúlyt a 2008-as amerikai pénzügyi válság során szerzett tapasztalataira támaszkodva.
2011. 12. 02. (XV/48)
