Az elmúlt egy évben egyre többször fogalmazódik meg Brüsszelben, Berlinben és újabban Rómában is az a vélemény, hogy Európa nem engedheti meg magának - különösen válság idején -, hogy a döntéseket két vezető rivalizálása határozza meg, ezért újra kell gondolni az unió vezetését. Ennek érdekében Guido Westerwelle német külügyminiszter kezdeményezésére létrejött a Berlini Csoport, amelynek célja, hogy az Európai Unió irányítását hatékonyabbá tevő változásokat javasoljon.
Az informális tanácskozó testületként működő Berlini Csoport jelenleg 10 európai külügyminiszterből áll. Tagjai között ott van Olaszország, Belgium, Portugália, Spanyolország és - egyedüli keleti államként - Lengyelország is. Áprilisi első találkozójukra, amelyet Brüsszelben tartottak, nem hívták meg viszont a brit külügyminisztert. (Nem véletlen, hogy a Berlini Csoport tevékenységét brit lapok támadják a legélesebben.) Hiányzott a francia külügyminiszter is, aki a választások közelségével indokolta távolmaradását.
Westerwelle azt javasolja, hogy a jelenlegi két vezetőből, az Európai Tanács elnökéből (Herbert Van Rompuy) és az Európai Bizottság elnökéből (José Manuel Barroso) álló párhuzamos struktúrát vonják össze. Egy még radikálisabb felvetés szerint integrálnák a külügyi biztos (Catherine Ashton) funkcióit is. Az új szuperelnök egy személyben dönthetne gazdasági, pénzügyi, külügyi és védelmi kérdésekben egyaránt. A tervet közelről ismerők szerint az európai „supremo" nagyobb hatalommal rendelkezne, mint az Egyesült Államok elnöke.