hetilap

Két hónap után újabb kormányváltásra kerül sor Bukarestben. A helyzet erősen kampány ízű, hiszen idén önkormányzati és parlamenti választásokat is tartanak keleti szomszédunknál. Mihai Răzvan Ungureanu 2012. február 9. óta hivatalban lévő kormánya a múlt hét péntek délutánján, bizalmi szavazáson bukott meg a parlamentben. Az urnás szavazáson 235 honatya támogatta az ellenzék bizalmatlansági indítványát, 12-en szavaztak ellene. A bizalmatlansági indítvány egyik témája érinti a magyar ügyeket, hiszen a marosvásárhelyi orvosi egyetemen magyar nyelvű kar indításáról döntött az Ungureanu-kabinet. A kormány ezzel az uniós előírásoknak tett eleget: az uniós jog szerint ugyanis a több nyelven való oktatás megfelelő létszám esetén megvalósítható. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) 1900 magyar diákja és tanára kezdeményezte a magyar tannyelvű kar létrehozását, amelyet végül idén április elején engedélyezett a kultuszminisztérium. (Megjegyzendő, hogy 1949-ben a román kormány által átvett kolozsvári magyar orvosegyetem oktatóinak egy része ment át Marosvásárhelyre, ahol megalapították az akkor még magyar többségű város orvosi egyetemét.)
Az ellenzék természetesen azonnal előhúzta a magyar politikai kártyát, lévén választási év, és egy bizalmatlansági indítvány keretében üzent választóinak: nem tűrjük a magyar párt, az RMDSZ zsarolását. Az RMDSZ ugyanis a februári Ungureanu-kabinet alakulásakor feltételül szabta a MOGYE magyar karának létrehozását, mondván: csak így tud részt venni az új kormány munkájában. „Nyilván az RMDSZ is érdekelt volt abban, hogy a megoldás most szülessen meg, és kézzelfogható eredményt mutathasson fel a helyhatósági választások előtt ebben az érzékeny kérdésben mind Vásárhelyen, mind a Székelyföldön, hiszen ezen a téren sokat támadták ellenfelei, mind a Polgári Párt, mind a Néppárt” – elemzi a kialakult helyzetet Ferenczi Zsolt erdélyi szak­újságíró.
A kormányhatározattal az egyetemi autonómia is csorbul – állították a bizalmatlansági indítvány benyújtói, akik ráadásul etnikai elkülönülésnek is minősítenék a döntést, amit elfogadhatatlannak tartanak egy többségi társadalomban.
Az indítvány sikeréhez az kellett, hogy a jelenlegi kormányzó pártból is átszavazzanak kéttucatnyian, amit a román–magyar ellentét minden választáskor felerősödő érzéseivel ért el az ellenzék.
A bizalmatlansági indítvány benyújtásakor Ungureanu miniszterelnök felszólalásában elmondta: első alkalommal fordulhat elő, hogy azért támadják a kormányt, mert betartja a törvényt, ugyanis a MOGYE ügyében hozott kormányhatározat a multikulturalitás elvére épül. A miniszterelnök szerint az ellenzék indítványa a múlt felé tekint, és lerombolja mindazt, amit eddig sikerült felépíteni. Szövege visszavisz az 1990-es évek elejére, a sötét nacionalizmus és idegengyűlölet korszakába.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor egyszerűen kommentálta az esetet: „A szövetség készül a választásokra, és nem fog együttműködni az USL-lel.”
„Három évig kormányon voltunk, most vélhetően egy ellenzéki időszak következik – mondta Kelemen. – Az élet megy tovább” – fogalmazott az elnök lakonikusan.

Jövőkép

AZ RMDSZ közeljövőjét illetően a párt egyik elnökségi tagja nyilatkozott lapunknak név nélkül: „A kormánykoalíció bukása kétségtelenül presztízsveszteséget jelent a szövetség számára, amely mindvégig kitartott a koalíció mellett. Ezt a választási kampány során az RMDSZ ellenzéke, a Tőkés László vezette Néppárt elő is fogja hozni, és folytonosan hangoztatja majd a szerintük hibás lépést. Az azonban, hogy a kormány bukását a „magyar kártya” kijátszása okozta, a MOGYE magyar karának létrehozását nehezményezve, az RMDSZ számára nem jelent presztízsveszteséget. A párt a közösségi jogok elkötelezettjeként erősítheti saját pozícióját a megosztottságot hirdető nacionalista politikai pártokkal szemben, mindkét oldalon. Bebizonyosodott, hogy két évtizeddel a rendszerváltozás után is mennyire fontos a folyamatos parlamenti és kormányzati jelenlét a magyarság számára, hiszen az elért eredmények nagyon könnyen semmivé foszlanak, amennyiben a román belpolitikai érdekek úgy kívánják.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek