Az egykori miniszterelnök kifejtette: szerinte egyik kormány sem tett valódi erőfeszítéseket Jeruzsálem egyesítésére – beismerve, hogy ez az általa 2006-tól 2009-ig vezetett kormányra is igaz. „Nagyon szomorú következtetést vontam le Jeruzsálem jövőjével kapcsolatban, amikor láttam, hogy az izraeli kormány nem képes és talán nem is akar befektetni olyan mértékben, ami ahhoz kellene, hogy a város egyesítése ne csak egy szlogen legyen, hanem meg is valósuljon” – mondta az interjúban. Ezenkívül a zsidó és arab lakosság közötti kulturális és szociális különbségek is ellehetetlenítik az egységesülést – vélte Olmert, aki szerint meg kell barátkozni a gondolattal, hogy a béketárgyalások folyamán fel kell adni bizonyos arabok lakta városrészeket.
A politikus véleménye különösebb meglepetést nem okozott, hiszen már 2007-ben is pártolta, hogy a leendő palesztin állam fővárosa Jeruzsálem legyen, akkor azonban – mint már oly sokszor – a béketárgyalások megszakadtak, és a terv megbukott.
Gideon Saar oktatásügyi miniszter és Nir Barkat, Jeruzsálem jelenlegi polgármestere is élesen bírálta a nyilatkozatot. Saar egyenesen „bolondságnak” nevezte az Olmert által felvázolt víziót, ami azzal fenyeget, hogy arab terroristák fognak állni már Jeruzsálem kőfalain is. A miniszter kifejtette: a történelmi tények egyértelműen bizonyítják, hogy a palesztinok vádjai Jeruzsálem „zsidó megszállásával” kapcsolatban hamisak. Nir Barkat „keserves hibának” nevezte Olmert szavait, amelyek „demagóg üzenetet” hordoznak. Barkat úgy véli, ez a vélemény abban a frusztrációban gyökerezik, mely szerint Olmert tízéves jeruzsálemi polgármestersége alatt nem bírta megoldani a rá nehezedő problémákat.
Az Olmert család nem először kavarja fel az izraeli közvéleményt. Ehud Olmert volt az első hivatalban lévő izraeli miniszterelnök, akivel szemben az ügyészség vádat emelt – korrupció és vesztegetés gyanújával indítottak vizsgálatot. A politikus lánya, Dana pedig azzal váltott ki nagy felháborodást, hogy a Tel Aviv-i egyetem tanáraként és szélsőbaloldali aktivistaként tüntetett az izraeli jelenlét ellen Gázában, a melegek büszkeségfelvonulását ellenben – mint vállaltan leszbikus – támogatja.
Érdekes tény, hogy maguk a palesztinok sem helyeslik maradéktalanul Jeruzsálem felosztását: egy 2011-es közvélemény-kutatás alapján a kelet-jeruzsálemi palesztin lakosok 35 százaléka inkább izraeli állampolgár maradna, 40 százalékuk pedig inkább Izraelbe költözne, ha a város a palesztin állam részévé válna.
2012. 05. 25. (XVI/21)
