Több szempontból is fiaskónak nevezhető a Facebook nagy elánnal beharangozott tőzsdei bevezetése. Piaci elemzők és gazdasági újságírók már az év elején óva intettek a túlzott lelkesedéstől. Februárban a Guardian elemzője mutatott rá az ellentmondásokra. Először is azt domborította ki, hogy Zuckerberg szociális missziójával, amelynek fő gondolata, hogy a közösségi portál az átlagembernek is lehetőséget ad a társadalom és a gazdaság formálására, nem fér össze, ha a profit csak úgy realizálható, hogy kiszolgáltatjuk a több százmillió felhasználó értékes véleményét akármilyen termékről a legtöbbet ígérőnek. Pontosan ez a gondja annak a csoportnak is, akik 15 milliárd dolláros kártérítési igényt nyújtottak be a cég ellen, amely az engedélyük nélkül vizsgálta internetes szörfözési szokásaikat - amiből persze értékes marketinginformáció származik.
A fiaskónak a gazdasági újságírók és az elemzők szerint több oka is volt. Elsőként említhetőek a lélektanilag elhibázottan időzített események. Például a GM nem sokkal a tőzsdei bevezetés előtt jelentette be, hogy 10 millió dollárnyi hirdetési megbízást von vissza a Facebooktól. Mennyiségre az összeg nem nagy, viszont a tett szimbolikus volt, a befektetők elbizonytalanodtak a portál hirdetési vonzerejét illetően.
Emellett azt is a lehető legrosszabbkor sikerült közzétenni, hogy a felhasználók felét kitevő mobilozókból egyelőre egy fillér bevétele sem keletkezett a cégnek. Mindezek mellett nem segített az sem, hogy a bevezetés levezénylésével megbízott Nasdaq számítógépes rendszere a tőzsdei megjelenés napján állt le, így a vásárlók nem tudták, vajon sikerült-e megvenni a részvényeket, vagy nem, és sokaknak elment a kedve a hatalmas kavarodásban. A Morgan Stanley ugyan vállalta, hogy kártalanítani fogja azokat a befektetőket, akik túl sokat fizettek a részvényekért, ám a részletek egyelőre nem világosak. Nem lehet tudni, hogy ez a kisbefektetőkre is vonatkozik-e majd, vagy csak azokra a nagyokra, akik jelentős összegeket próbáltak jegyezni a piacra dobott portfólióból.