hetilap

A bukdácsolva zajló republikánus előválasztási verseny igazi ajándék volt Barack Obama számára, az ellenfél táborában versenyző „futottak még” jelöltek zavaros ügyei ugyanis az elnök malmára hajtották a vizet.
A republikánus verseny lezajlását követően azonban úgy tűnik, az elnök még sincs könnyű helyzetben.
A hangulat ugyanis nem túl optimista, aminek elsődleges oka természetesen a növekedés útján éppen csak poroszkáló amerikai gazdaság. Egy a demokraták által készített közvélemény-kutatás szerint a szavazók csupán 33 százaléka gondolja azt, hogy a gazdaság helyzete javulni fog a következő hónapokban, ráadásul a szavazók nagyobbik része úgy véli, hogy az elnök tevékenysége valójában tovább mélyítette az adósságválságot. A közvélemény-kutatást végző Peter Hart szerint – aki inkább demokrata érzelműnek számít – Obama esélye az újraválasztásra jelen pillanatban nem több, mint ötven százalék.
Kommentátorok arra hívják fel a figyelmet, hogy mivel az elnöknek nincs sok mondanivalója a gazdaságról, ezért vette elő a kultúrharcot: az év elején arra kényszerítette volna a katolikus munkaadókat, hogy az általuk nyújtott egészségügyi biztosítás a fogamzásgátló tablettákra is kiterjedjen, néhány hete pedig bejelentette: támogatja a melegházasságok legalizálását.
Ez utóbbi lépésen még az elnök természetes közegének számító keleti parti liberálisok közül is sokan csóválják a fejüket. „Kezdettől fogva világos volt, hogy a melegházasság Obama programjának koronaékszere – mondja a Heteknek Richard,
a New York-i Stony Brook Egyetem PhD-hallgatója. – Csakhogy ez most nem sok mindenkit érdekel. Nekem is, mint a diákok többségének, az a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e munkahelyem, ha végeztem.” A munkaerőpiac viszont a vártnál lassabban növekszik. A május végi számok azt mutatták, hogy az Egyesült Államokban a hónap során 69 ezerrel nőtt az alkalmazottak száma, szemben a közgazdászok által várt 155 ezerrel.
A gyenge munkaerő-piaci adatok láttán Mitt Romney kampánystábja bizakodni kezdett. „Ez egy hosszú kampány lesz, sok bukkanóval. Jól tudjuk, hogy egy hivatalban levő elnökkel állunk versenyben, akinek jó anyagi háttere és tapasztalt stábja van. Romney kormányzónak viszont jobb üzenete van, és nagyobb tapasztalata a gazdaság területén” – üzente stábjának e-mailben Matt Rhoades kampánymenedzser. Romney és stábja mindenáron a gazdaság kérdésére akarják leszűkíteni a kampányt, és még a demokrata érzelműek is elismerik, hogy ez fog dönteni. „Obama elnöksége Angela Merkelen és az európai híreken áll vagy bukik – mondja az elnökkel szimpatizáló Peter, aki az egyik neves New York-i egyetem professzora. – Ha az eurózóna széthullik, vagy más rossz hírek érkeznek Európából, az Obama elnökségébe fog kerülni.”
Tim Stanley, a brit Guardian kommentátora ennél is nehezebbnek látja az elnök helyzetét. Stanley szerint Obama lesz a következő Jimmy Carter, akit a sorozatos mérések azonos népszerűséggel mértek, mint Ronald Reagant, a választás során Reagan mégis elsöprő győzelmet aratott. Ennek hátterében az állhatott, hogy a szavazók az utolsó pillanatig nem akarták magukat elkötelezni a republikánus jelölt mellett, a szavazófülkében viszont ráöntötték Carterre az elmúlt négy év összes frusztrációját és megaláztatását.

Bush nyomában

Obama elnöknek személyes halállistája van, amelyen a legveszélyesebbnek tartott terroristák szerepelnek, és az elnök egy személyben dönti el, kit kell közülük kilőni. A New York Times beszámolója annál is érdekesebb, mivel 2008-ban Obama kampányának egyik legfőbb motívuma az volt, hogy majd mindent másképp fog csinálni, mint a népszerűségét vesztett George W. Bush.
A közelmúltban napvilágot látott hírek láttán Aaron David Miller, több republikánus és demokrata kabinet Közel-Kelet szakértője úgy fogalmazott a Foreign Policy című lapban, hogy Obama „olyan, mint egy szteroidokkal kezelt Bush”.
Tény, hogy az elmúlt években, de még az elmúlt hónapokban is egyre gyakoribbá váltak a drónok – vagyis a robotrepülők – által végzett támadások, amelyeknek számos civil áldozata van. Amos Guiora, a Utahi Egyetem jogi professzora szerint, aki sok évet töltött az izraeli hadseregben, a halállistán szereplő terroristák kiválasztásának módszere „néha komolytalan”.
Ennek ellenére sikeresnek tűnik a kíméletlen drónháború, amelynek során a héten Észak-Vazirisztánban likvidálták Abu Jahja al-Libit, az al-Kaida második számú vezetőjét. Al-Libi halála nagy csapást jelent a dzsihádista mozgalomra, pakisztáni források szerint azonban a terrorista nem volt az autójában, amikor a drón lesújtott.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek