hetilap

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter kijelentette: „maximális pénzügyi nyomást” kell gyakorolni a szíriai rezsimre annak érdekében, hogy felhagyjon a népe elleni erőszakkal. Geithner azzal vádolta Bassár al-Aszad szíriai elnök rendszerét, hogy nem hajlandó az ENSZ és az Arab Liga nevében fellépő Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár béketervének elfogadására.
James P. Rubin, a Foreign Policy című magazin külpolitikai elemzője szerint egyértelmű, hogy sem diplomáciai nyomással, sem gazdasági szankciókkal nem tudják rávenni Aszadot, hogy kompromisszumos megoldással kezelje a helyzetet, ezért csak erődemonstrációval vagy annak komoly lehetőségével lehet rábírni a diktátort, hogy megváltoztassa álláspontját. Rubin szerint, ha a nemzetközi erők nem avatkoznak közbe, akkor a szíriai polgárháború tovább súlyosbodik, mivel a radikális iszlám megpróbálja majd kihasználni a zűrzavart, és ez átgyűrűzhet a szomszédos országokba: Jordániába, Libanonba és Törökországba is. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy hétfőn Szíriai Forradalmárok Frontja néven megalakult egy törökországi központú iszlamista szervezet, amely fegyveres felkelésre szólítja fel a civil szíriai népet, és pénzt és fegyvereket kér az „iszlám nemzettől”.
Az amerikai kormány a héten többször is olyan nyilatkozatot tett, hogy végszükség esetén akár az ENSZ Alapokmánya 7. fejezetéhez is lehetne folyamodni, amely az erő alkalmazásáról rendelkezik. Kofi Annan múlt hét csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülése után tartott sajtótájékoztatóján azt közölte: bár még nagyon kezdeti stádiumban, de „megbeszélések folynak egy Szíriával kapcsolatos új nemzetközi összekötő csoport megalakításáról”. „Ennek a csoportnak a tagjai kell, hogy legyenek olyan országok, amelyeknek befolyása van mindkét félre a konfliktusban” – tette hozzá, de arról nem beszélt, hogy mely országokra gondol. Egy kérdésre válaszolva azonban kifejezte abbéli reményét, hogy Irán „kiveszi részét a szíriai válság megoldásából”.
Nem valószínű azonban, hogy Irán beváltaná a hozzáfűzött optimista reményeket, mivel Ehud Barak izraeli védelmi miniszter nemrég azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy az „Aszad-rezsim bukása nagy csapást jelentene Iránnak… és azonnal meggyengítené a libanoni Hezbollahot, a gázai Hamaszt, valamint az Iszlamista Dzsihádot is”.
Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes ugyanakkor közölte: Moszkva elfogadna egy „jemeni stílusú” hatalomváltást. Az elképzelés szerint egy ideiglenes elnök venné át a hatalmat Aszadtól, de a rezsim többi tagja megtartaná pozícióját.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek