Julian Assange a múlt hét elején folyamodott politikai menedékért Ecuador nagy-britanniai követségéhez, miután a brit Legfelsőbb Bíróság elutasította kiadatási ügyének újratárgyalását. Ha a latin-amerikai ország nem fogadja be, a WikiLeaks alapító-főszerkesztőjét kiadják Svédországnak, ahol korábban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával folyik ellene nyomozás.
2010 augusztusában svédországi látogatása során két nő nemi erőszakkal vádolta meg Assange-ot. A férfit decemberben tartóztatták le a brit hatóságok, Assange azóta is küzd a svédeknek való kiadatás ellen. Állítása szerint a vádak alaptalanok: jogi vesszőfutása nem más, mint a hatalom megtorlása, amiért a WikiLeaks szupertitkos diplomáciai dokumentumokat hozott nyilvánosságra.
Az ecuadori hatóságok még nem döntöttek a kérdésben, de nem zárkóznak el a lehetőségtől, hogy Assange-nak menedéket nyújtsanak. Jorge Leon ecuadori politológus szerint Rafael Correa elnöknek a jövő februári választásokra készülve kifejezetten jól jönne, ha Assange-nak menedéket nyújtana az ország, mivel az erősítené baloldali, Amerika-ellenes imázsát. Az Amerika-ellenesség egyébként több latin-amerikai országgal is érdekközösségbe állítaná a WikiLeaks alapítóját.
Amíg Quitóban folynak az üggyel kapcsolatos tárgyalások, Assange továbbra is a nagykövetség londoni épületében tartózkodhat. A brit rendőrség ugyanakkor bejelentette: ismét letartóztatják, amint elhagyja a nagykövetséget, mert nem tartotta be feltételes szabadlábra helyezésének kikötéseit, és elhagyta kijelölt tartózkodási helyét. Az újságíró attól tart, hogy a svédek kiszolgáltatják az Egyesült Államoknak, ahol viszont kémkedésért kerülhetne a vádlottak padjára. Ez esetben története – elméletileg – akár halálbüntetéssel is végződhet.
2012. 06. 29. (XVI/26)
