hetilap

Elutasították a szervezők azt a kérést, hogy a 2012-es londoni olimpia hivatalos megnyitó ünnepségén egyperces csenddel emlékezzenek meg az 1972-es müncheni olimpián történt mészárlás áldozatairól. A megemlékezés kezdeményezője Ankie Spitzer,  akinek a férje, Andre Spitzer vívóedző egyike volt annak a tizenegy izraeli olimpikonnak,  akiket a palesztin Fekete Szeptember nevű terrorszervezet ejtett túszul a müncheni olimpiai faluban 1972-ben.
Az áldozatok nagy része – köztük egy német rendőr – a sikertelen  túszszabadítási kísérlet során vesztette  életét.  Az áldozatokon kívül öt palesztin terrorista is meghalt, a többieket a terrortámadást követő években kutatta fel és végezte ki az izraeli titkosszol-gálat.
Ankie Spitzer a BBC-nek nyilatkozva elmondta: nem a bosszú vagy a gyűlölet hajtja, egyszerűen azt szerette volna,  hogy a világ ezen a kerek évfordulón megemlékezzen az áldozatokról, ezzel is kifejezve, hogy a jövőben mindent megtesznek a hasonló tragédiák elkerülésére. „Nem fogunk meghajolni a terrorizmus előtt, és kiállunk a barátság, a testvériség és a béke olimpiai eszméi mellett” – nyilatkozta izraeli otthonában Ankie Spitzer.
A 2012-es londoni olimpia egyik szóvivője elmondta: a londoni Guildhallban külön megemlékezést tartanak a müncheni áldozatokról, amelyen az izraeli nagykövetség mellett az Izraeli Olimpiai Bizottság és a londoni zsidó közösség tagjai vesznek részt – ezzel gyakorlatilag a zsidó közösség belügyévé téve az ügyet. A szóvivő szerint az olimpia szervezői és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai úgy vélik, a nyitó ceremónián történő egyperces megemlékezés esetleges kivonulásra provokálná az arab országok küldötteit, és túlpolitizálná a játékokat.
Ankie Spitzer szerint ugyanakkor az 1972-es müncheni mészárlás éppen az olimpiai eszmék elleni támadásnak tekinthető, az áldozatok pedig nem egyszerű turisták, hanem ezeknek az eszméknek a képviselői voltak, ezért a róluk szóló megemlékezés sem a zsidó közösség belügye, hanem olimpiai ügy.
Spitzer kezdeményezését eddig világszerte több mint nyolcvanezren támogatták online aláírásukkal.

Szemtanú

Hanzlik János súlyemelő 29 évesen vett részt a müncheni olimpián, ahol az összetett versenyben a hatodik helyen végzett.  Versenyzként hatalmas élményt jelentett számára az olimpia. Emlékezetében élénken élnek azonban a szabályszerŐ versengést megszakító tragédia emlékei is. Hanzlik éppen azon a napon versenyzett, amikor a túszejtés megtörtént.
A verseny után barátjával pihenésképp egy sörözbe ment, és amikor visszatértek az olimpiai faluba, szembesültek a történtekkel: palesztin terroristák túszul ejtettek több izraeli olimpikont, és néhányat már meg is öltek. Késbb látták is a fejükön harisnyát visel terroristákat az olimpiai falu egyik távolabbi épületének tetején. A túsztárgyalások, majd a gyilkosságok után szüneteltek egy ideig a versenyek. „Dermedt lelkiállapot uralkodott el mindenkin, a megdöbbenés, hogy ilyet meg lehet csinálni, és éppen most, éppen az olimpia idején!” – emlékezett Hanzlik János. A tragédia rányomta bélyegét az egész olimpia hangulatára, a versenyzk között folyamatosan beszédtéma volt. „Gyász és hihetetlen fájdalom volt az emberek szívében”– mondta el az egykori olimpikon. (Petrcz Jordán)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek