hetilap

Simának ígérkezik a román belpolitikai játszma utolsó felvonása, mivel a közvélemény-kutatások az elnök menesztését prognosztizálják. A tét azonban mégis nagy: a külföld máris a demokrácia végét jósolja Romániában. Az államfő menesztéséről a népszavazáson voksoló választók egyszerű többsége dönt majd, a Victor Ponta vezette kormány ugyanis csütörtök este sürgősségi rendelettel módosította a népszavazási törvényt, visszaállítva az erre lehetőséget adó korábbi helyzetet.
A felfüggesztési indítvány nem tartalmaz új elemeket, hiszen az egykor ellenzékben lévő mai kormánykoalíció folyamatosan vádolta az elnököt hatalommal való visszaéléssel. Vádjaik szerint Traian Basescu az elmúlt három évben kisajátította a miniszterelnöki szerepkört, és az alkotmány által megkövetelt pártatlanságot figyelmen kívül hagyva az egykori kormányzó párt, a Demokrata Liberális Párt (PDL) elnökeként viselkedett. Befolyásolta az igazságszolgáltatást, nyomást gyakorolt az alkotmánybíróságra, fontos döntések előtt személyesen „meglátogatva” a bírákat. A kormányt saját elképzelései szerint működtette, így a pártja népszerűtlenségéhez vezető lépéseket is maga találta ki: a bérek és a nyugdíjak lefaragását, valamint az egészségügyi reformtervet, amely az év eleji utcai tüntetésekhez vezetett. A kormány „vádirata” tulajdonképpen azon az elven alapul, miszerint ha az elnököt nem tudják elszámoltatni a demokratikus intézmények, a népszavazás az egyetlen mód, hogy feleljen kormányfőként végrehajtott cselekedeteiért.
Basescu válaszában arra utalt, hogy a történelem önmagát ismétli: „A jelek szerint nem tud együtt élni a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal”, hiszen 2007-ben ugyanez a két párt kezdeményezte a menesztését, sikertelenül. Az elnök azzal vádolta a szociálliberális kormányt, hogy „két hét alatt megrengette a jogállamot”, és rá akarja tenni a kezét a hatalom minden szeletére, beleértve az igazságszolgáltatást is.
Mindeközben mindkét fél igyekezett megnyugtatni az európai demokráciáért aggódó külföldi politikusokat: Romániában minden marad a demokrácia játékszabályain belül, ez csak belpolitikai kérdés.
Nem így vélekedik azonban Markó Béla, az RMDSZ egykori elnöke. A lapunknak nyilatkozó politikus szerint az elmúlt napok, hetek romániai eseményei is rámutattak, mennyire törékenyek az 1989-es rendszerváltást követően kialakult értékek, és mennyire recseg-ropog a demokratikus rendszer Romániá­ban. Markó meglátása szerint az államfő és a kormánytöbbség közötti konfliktus azt jelzi, hogy nem sikerült tisztázni, vajon elnöki, félelnöki vagy parlamenti berendezkedést akar-e az ország. „A megoldás egy teljesen új alkotmány lenne, amelyet rögtön a parlamenti választások után ki kellene dolgozni” – jelentette ki lapunknak a volt pártelnök. Maga is kétségesnek látta azonban, hogy ehhez elég erő és elhatározás lenne a romániai pártokban. Markó Béla közölte: az ügyben nincs hivatalos RMDSZ-álláspont, mindenki úgy szavaz a hó végén, ahogyan akar.
A játszma azonban a siker ígérete ellenére is nyitott, mivel Basescu elnök nagy túlélő – mondja egy lapunknak nyilatkozó ismert román politikai szakértő. – Túlélt már egy bizalmi szavazást, népszavazást, és még mindig elég nagy népszerűséget élvez a román lakosság körében. Kérdés az is, hogy az elnök kezében milyen titkos-szolgálati jelentések vannak, amelyekkel erős befolyást tud gyakorolni a közvéleményre, ha elkezdi őket szellőztetni.

Visszhang

A vártnál sokkal élesebb visszhangot váltott ki külföldön Basescu felfüggesztése. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon figyelmeztette Victor Pontát: tartsa tiszteletben az európai demokrácia sarokköveit. Barroso külön kitért az alkotmánybíróság gyengítése miatti aggodalmaira. Az Egyesült Álllamok bukaresti nagykövete közleményben jelezte, hogy mélyen aggódik a román demokráciáért, és figyelmeztetett: az alkotmánybírák lecserélése fekete nap lenne a román demokrácia történetében. Az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság is jelezte, hogy az alkotmánybíróság megtámadását nagyon komoly problémának tartja. A bizottsághoz maguk a román alkotmánybírák fordultak panasszal. A német kormány még keményebben nyilatkozott, mint az unió:a berlini kabinet szóvivje elfogadhatatlannak nevezte Basescu felfüggesztését, és az alkotmánybíróság jogköreinek visszaállítására szólította fel a román miniszterelnököt. A német külügyminiszter egy interjúban egyenesen megfenyegette a román kormányt, hogy így nem léphetnek be a schengeni övezetbe. Románia már ígéretet kapott, hogy hamarosan csatlakozhat az övezethez, azonban most nagyon úgy tŐnik, hogy a román állampolgárok mégsem utazhatnak ellenrzés nélkül az EU többi tagállamába.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek