Alig két éve, hogy az előző francia elnököt, Nicolas Sarkozyt komoly európai kritikák, valamint az akkor még ellenzéki baloldal részéről jövő éles támadások érték. Az ok a romatelepek felszámolása, és az ott élők Romániába és Bulgáriába való visszatoloncolása volt. Külföldről idegengyűlöletet, valamint a rasszizmus „jelentős újjáéledését" látták az események mögött, politikai ellenfelei pedig a korrupciós ügyekről való figyelemelterelésként aposztrofálták az akciókat.
François Hollande, az ország új elnöke választási kampányígéreteiben visszautalt az akkoriban kamerák előtt zajló eseményekre. Elnökké választása esetére megígérte: nem kerülhet többé sor - lakhatási megoldások előzetes biztosítása nélkül - az országban több helyen is fellelhető romatáborok felszámolására. Augusztus 9-én azonban mintegy 200 hajléktalan roma jelent meg Lille utcáin, miután a rendőrség kilakoltatta őket a városkörnyéki táboraikból. Előző nap Párizsban is közel 160 roma kitelepítésére került sor, de Lyonban ugyanez a helyzet állt elő: ott is több mint 200 személyt érintettek az intézkedések. A romák mellett protestálók szerint pontosan az elszállásolás biztosításának hiánya okozza a fő problémát - méghozzá nagyobbat, mint a táborok fennállása.
Manuel Valls belügyminiszter azonban a továbbiakban is „határozott és jogkövető" fellépést ígér, amennyiben bárhol bírói végzés születik a vándortáborok felszámolásának ügyében. A szocialista kormány az intézkedéseket közegészségügyi okokból kifolyólag tartja szükségesnek. Jogvédő szervezetek, az egyházak, a Zöldek és a Baloldali Front is támadja az akciókat, egyesek szerint a helyzet rosszabb, mint a Sarkozy-kormány idején volt. A származási országukba való visszautazást önként vállaló romák fejenként 300 eurós támogatást kapnak, a gyerekek után további 100 eurót. Jogvédők szerint ez nem más, mint „burkolt kitoloncolás", valamint a közpénzek elherdálása, hiszen sok roma úgyis hamarosan visszatér majd Franciaországba.
2012. 08. 17. (XVI/33)
