Érvénytelen eredmény született az államfő eltávolítására kiírt referendumon, így nem lesz előrehozott elnökválasztás – Traian Basescu 2014-ig hivatalában marad. „Basescut nem tudták bűnbakká tenni a baloldali szavazók, bármennyire is akarták. Nem egyértelműen ítélte el az elmúlt évek megszorításai miatt a román társadalom az elnököt” – mondja az RMDSZ elnökségi tagja a Heteknek. Várhatóan nem indul újabb felfüggesztési eljárás Basescu ellen, mivel egy megismételt referendumon hasonló eredmény születne, vélik a román szocialisták.
Basescu ellentámadásba is lendült, nyilatkozatai szerint felszámolná a társadalmat megosztó törésvonalakat, ugyanakkor az általa államcsínynek nevezett intézményelfoglalás felelőseit is elszámoltatná. A hivatalába visszatérni készülő elnök erős üzenetet fogalmazott meg a „meghiúsult államcsíny” szervezőinek: azoknak, akik az állami intézményeket politikai érdekeiknek rendelték alá, törvény előtt kell majd felelniük tetteikért. Mind az üzenet, mind a kormányoldal reakciói kemény politikai küzdelmet ígérnek az őszre.
Nehéz helyzetben és kettős szorításban, Bukarest és Budapest szorításában küszködik a magyarok legjelentősebb képviseletét jelentő, a politikai palettán jobboldalinak számító RMDSZ. A párt évekig együttműködött a bukaresti jobboldallal, ezért kormányzati pozíciót is kapott, de mindez nem jelenti azt, hogy feltétlen hívei lennének Basescunak. Az államfő és pártja az elmúlt években elvesztette a népszerűségét; baloldali riválisa, Victor Ponta nem véletlenül tudta átvenni a kormányzást a jobboldaltól. Basescu viszont olyan rendszert épített, hogy a baloldal csak akkor tud kormányozni, ha „erőszakkal” leváltja Basescu embereit az állami posztokról. A népszavazás előtti hetekben úgy tűnt, olyan magas Basescu elutasítottsága, hogy Victor Ponta akciója simán sikerrel jár.
Az RMDSZ vezetői viszont úgy ismerték Basescut, hogy nagy küzdő, bár egy-két éve teljesen passzív volt, de biztosak voltak abban, hogy az őt ért támadások miatt „felszívja” magát. Ebből a Basescu vs. Ponta küzdelemből viszont az RMDSZ igyekezett kimaradni, hisz látványosan nem állhatott el egykori politikai partnere mellől, mert az árulásnak tűnt volna, de nem is állhatott ki a népszerűtlen államfő mellett sem, mert nem mehetett szembe a romániai közhangulattal.
Politikai értelemben a 46 százalékos részvétel igen magasnak mondható, és fontos, hogy nem optimális választási körülmények voltak: nem volt kampány, nem volt idő az álláspontok ütköztetésére. Ilyen feltételek mellett mégis erősnek tekinthető a részvétel, még annak ellenére is, hogy a PDL bojkottra szólította fel híveit, és a magyarok többsége nem vett részt a szavazáson. A szakember szerint Basescunak és pártjának a bukása borítékolható az őszi választásokon.
A kormányoldal a román belpolitikába való közvetlen beavatkozásnak nevezte Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott szavait. Victor Ponta kijelentette: miniszterelnökként kötelességének érzi figyelmeztetni magyar kollégáját, hogy beavatkozott a román belpolitikába, amikor azt tanácsolta a romániai magyaroknak, hogy ne menjenek el szavazni. Ponta szerint, amint az a részvételi adatokból látható, Hargita és Kovászna megye lakosai Orbán Viktorra hallgatnak. „Mivel Romániában vagyunk, én azt akarom, hogy a románok maguk döntsenek saját sorsukról, és vonatkoztassanak el azoktól a romániai vagy külföldi személyektől, akik rosszat akarnak Romániának” – jelentette ki Ponta.
Tusnádon Orbán leginkább az RMDSZ álláspontjához közeli véleményének adott hangot, ami merőben új elem volt a miniszterelnöktől. Eddig jól karakterizálható, a szövetség véleményével szembeni álláspontot hangoztatott Orbán, most azonban szinte tapintható volt a táborban az erdélyi magyar politikát érintő változás szelleme. A magyar külügyi tárca nagyon erősen képviselte a Fidesznek az elmúlt napokban kialakított álláspontját. Orbán Viktor meg is jegyezte, nem tudja, ki van a Külügyminisztériumban Budapesten. A részvételnek azonban üzenet értéke volt: egyedül Németh Zsolt jogosult képviselni a kormányzó pártot Erdélyben, és minden más, ettől eltérő politikai kezdeményezés támogathatatlan a magyar oldalról. Tőkés püspök természetesen ott ült a magyar miniszterelnök jobbján, de csak kötelező díszletként, és Szász Jenő, aki eddig minden táborban meghatározó személy volt, most el sem ment Tusnádra. A felállás tehát a magyar oldalon változott, de a retorika maradt: a Fidesz elnöke a mindenkori román kormányokkal rendre szembemegy, úgymond, az erdélyi magyarok érdekében.
2012. 08. 03. (XVI/31)
