A strasbourgi ítélet megnyugtatta a briteket: a királynővel az élen mindenki szabadulni akart már Hamzától, a gyűlöletimámtól.
Az öt férfi a várható „embertelen bánásmódra” és a bírósági eljárás alatt esetleg rájuk váró „kínzásokra” hivatkozva próbálta meg elérni, hogy Nagy-Britanniában tárgyalják ügyüket. Washington azért ragaszkodott már évek óta a kiadatáshoz, mert a vádak szerint Hamza terroristakiképző-tábort akart létrehozni az Egyesült Államok északnyugati részén, emellett a többi gyanúsítottal együtt adományokat gyűjtött nemzetközi terrorszervezeteknek, és részt vett az utánpótlás-toborzásban is. A többiek amerikai nagykövetségek elleni támadásokban segédkeztek Kelet-Afrikában, adománygyűjtő iszlamista weboldalakat üzemeltettek, és az al-Kaida európai összekötői voltak. Strasbourg azonban helyt adott a kiadatási kérelemnek, és elutasította a gyanúsítottak fellebbezését.
Az öt férfi körül zajló jogi huzavona igen hosszú múltra tekint vissza. Egyedül az 54 éves, egyiptomi születésű Abu Hamzát ítélték el jogerősen közülük, gyilkosságra való felbujtás és faji alapú gyűlöletkeltés miatt.
A BBC rádión elhangzott interjúból kiderült, hogy ez sem ment egyszerűen: a királynő már évek óta lobbizott David Blunkett korábbi belügyminiszternél, amikor 2006-ban végre sikerült elítélni az imámot. Akkor már nyilvánvalóvá vált, hogy az MI5 súlyosan tévedett, amikor csupán zajos bajkeverőként könyvelte el a britgyűlölő Abu Hamzát, és hagyták, hogy a Finsbury Park mecsetjének imámjaként a nemzetközi terrorizmus egyik legfontosabb európai gócpontját alakítsa ki. 2003-ban egy éjszakai rajtaütés során a rendőrség fegyvereket – pisztolyokat, késeket – és több mint száz hamis, illetve lopott útlevelet talált, amelyek a feltételezések szerint egy dzsihadista tábor felszereléseként szolgáltak volna.
Khalid al-Favazt 1998-ban tartóztatták le, a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek ellen elkövetett merényletek után. A szaúdi férfi rekordot döntött Angliában a vádemelés nélkül leghosszabb ideig őrizetben tartott gyanúsítottként. Állítólag 1996 és 1998 között körülbelül 200 telefonhívást bonyolított az al-Kaida vezérével, Oszama bin Ladennel.
Adel Abdul Bary kiadatását szintén az afrikai merényletekkel kapcsolatban kérte az Egyesült Államok. A férfit egyébként Egyiptomban már halálra ítélték, mivel a vádak szerint megpróbált felrobbantani egy piacot.
Egyedül Babar Ahmadnak és Szijed Talha Ahszannak vannak támogatóik Nagy-Britanniában, akik ellenzik az Amerikának való kiadatást. Ahmadot 2003-ban tartóztatták le egy tálibpárti weboldal működtetéséért és az angol flottával kapcsolatos kémkedésért. 2009-ben 60 ezer font kártérítést kapott a kihallgatása során elszenvedett bántalmazások miatt.
Ahszan ellen szintén nem emeltek vádat Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban viszont azzal gyanúsítják, hogy egy egykori amerikai tiszttől információkat szerzett az amerikai flottáról, és ezeket terroristáknak továbbította. Családja Asperger-szindrómára (az autizmus egy enyhe fajtája) hivatkozva szerette volna elérni, hogy a férfi Angliában maradhasson, abban az országban, amelyet a Finsbury-mecset imámja nemes egyszerűséggel „vécének” nevezett.
2012. 09. 28. (XVI/39)
