Ha már mindent visszafordítani nem lehet, legalább a túlnyomórészt szerbek lakta északi részt szeretné magának Szerbia. Ivica Dačić szerb kormányfő javaslata azonban, amely Koszovó felosztásáról szól, megosztást hozott még a koszovói szerbek között is. Dačić véleménye szerint ez az egyetlen járható út ahhoz, hogy rendeződjenek a dolgok a két ország között.
Ezt az elképzelést viszont nem támogatja a Nyugat, és Washington sem ért egyet Koszovó határainak megváltoztatásával, ami szerintük csak újabb problémákat hozna a meglevők mellé. Ruprecht Polenz, a német Bundestag külpolitikai bizottságának elnöke elkerülhetetlennek tartja, hogy Szerbia elismerje Koszovót, mert ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy Szerbia a jövőben majd beléphessen az EU-ba.
Egyelőre azonban még a párbeszéd sem folytatódik a két ország között. Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter kijelentette: mivel Koszovó határait az ENSZ BT állapította meg, valamint az ENSZ-tagállamok közel fele elismerte, az ország északi részéről nem kívánnak alkudozni, viszont hajlandóak normalizálni viszonyukat Szerbiával, és tovább folytatni közös útjukat Európa felé. Ehhez persze az kellene, hogy Belgrád teljesítse azokat a feltételeket, amelyekről már megállapodtak Brüsszelben. Ha ugyanis ezek nem válnak valóra, a párbeszéd hitelességét és értelmét is elveszíti – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Mindeközben a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) elnöke, Vojislav Koštunica érvelése szerint Brüsszelben olyan megállapodások születtek Belgrád és Pristina között, amelyek alkotmányellenesek, sértik Szerbia jogrendszerét, és ellentétben állnak a nemzeti és állami érdekekkel. Ezért a párt kezdeményezi a megállapodások hatályon kívül helyezését az Alkotmánybíróságnál. Emellett a döntés megszületéséig kérvényezi a már elkezdett tevékenységek leállítását is, mivel szerinte csak így lehet elkerülni a hosszú távú káros következményeket.
Az ügyben szerepet vállalt Hillary Clinton is, aki várhatóan október elején látogat a szerb fővárosba, hogy ott a szerb államvezetéssel tárgyalhasson többek között a koszovói kérdésekről. Az Egyesült Államok 62,5 millió dolláros segéllyel kíván segíteni Koszovó helyzetén. A támogatás a demokrácia és gazdaság fejlődésének serkentésére érkezik.
2012. 09. 28. (XVI/39)
