Ram Gilboa sportkommentátor Tel Aviv külvárosában épp nemsokára megszületendő gyermekének vásárol. A listáján szerepel gyerekágy, pelenka és gázmaszkok… A közelgő háború miatt még a harcedzett izraeliek is készülnek az előre nem látható eseményekre. Sokan kitakarítják a mindeddig tárolásra használt pincét, amelyre hamarosan talán óvóhelyként lesz szükség. Ellenőrzik az ablakokat, és élelmiszert, valamint elsősegély-nyújtáshoz szükséges dolgokat halmoznak fel. „Mindenki arról beszél, hogy itt az idő” – mondja a Los Angeles Times munkatársának Gilboa, „és a várakozás a legrosszabb”.
Caesarea utcáin osztogatja az ingyenes újságot Mordechai, aki szerint elkerülhetetlen az összecsapás: „Nem hiszem, hogy meg kellene támadnunk Iránt, mert akkor kitör egy újabb világháború. Hibának tartom azt is, hogy a médiában vitatjuk meg ezt a kérdést” – teszi hozzá. Egy jól szituált idősebb hölgy elveszi Mordechai-tól az újságot, majd azt mondja: „Én meg vagyok elégedve Bibivel [Netanjahu]. Nem fog egyedül döntést hozni, meg fogja hallgatni a tanácsadóit, és utána megteszi, amit tennie kell.”
A 65-ös út mentén, amelyet „Armageddoni útnak” is neveznek, található az En Semer kibuc. Itt él Jehuda Zarka is, aki a határőrség parancsnokaként 2002-ben sikeresen akadályozott meg egy palesztin bombatámadást. „Az emberek a Közel-Keleten csak az erős vezetésből értenek, és Bibi nem erős vezető. Túl sokat beszél, és nem tesz semmit. Begin 1981-ben megtámadta Szaddámot, és Ehud Olmert is kiiktatta 2007-ben a szíriai létesítményt anélkül, hogy a közvéleménnyel egyeztetett volna. Bibinek évekkel ezelőtt – amikor a legelső rakétatámadás megérkezett Gázából és Libanonból – meg kellett volna mutatnia, hogy erővel reagál, és akkor Irán nem merné ilyen helyzetbe hozni Izraelt” – mondta a bátorságáért kitüntetett Zarka. Egy környékbeli arab faluban Szamir a várható áremelkedés miatt aggódik: „Ha Netanjahu háborúzni kezd, akkor nagyon megdrágul a benzin, és gazdasági katasztrófa várható.”
Az izraeli óvóhelyépítő cégek egyre több megbízást kapnak. Az Ani Mugan (Védve Vagyok) cég vezetője elmondta, hogy honlapjuk forgalma csak augusztusban meghatszorozódott, s a vásárlások száma is háromszorosára növekedett. A kormány által támogatott gázmaszkelosztó központok látogatottsága is megduplázódott az elmúlt hetekben, főleg a Szíriából érkező hírek miatt – Asszad ugyanis a közelmúltban bejelentette, hogy akár vegyi fegyvereket is bevetne egy Szíria elleni nemzetközi támadás esetén.
Egy SMS riasztási rendszert teszteltek a múlt hónapban Izraelben, amely értesíti a mobiltelefon-tulajdonosokat, hogy keressenek menedéket, ha a tartózkodási helyükön rakétabecsapódás várható. A televíziós közszolgálati közleményekben hamarosan elkezdik a lakosság tájékoztatását arról, hogy mi a teendő támadás esetén.
Tel Avivban, amely valószínűleg elsődleges célpontja lenne a támadásoknak, a város vezetése 60 föld alatti garázst jelölt ki menedékhelynek, ahol ideiglenesen 800 ezer embert tudnak elhelyezni, a város lakosságának kétszeresét. „Úgy véljük, felkészültünk, de természetesen ez éles helyzetben fog igazából kiderülni” – nyilatkozott Moshe Tiomkin Tel Aviv-i városatya. Az új föld alatti csatornát használnák végszükség esetén, Haifában az év elején pedig megnyitották az ország legbiztonságosabb kórházává átalakítható, speciálisan felszerelt föld alatti parkolóházat.
Hol a határ?
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legfrissebb jelentése szerint Irán megduplázta urándúsító centrifugáinak számát egy gyakorlatilag hozzáférhetetlen föld alatti létesítményben, a Hom városához közeli hegyekben. Az izraeli hírszerzés szerint a fordói létesítmény több mint 100 méter mélyen fekszik a felszín alatt, ahova csak az Egyesült Államok legersebb bunkerromboló bombája lenne képes behatolni, Izrael legfeljebb az oda vezet alagutakat tudná lezárni.
Aaron David Miller amerikai Közel-Kelet szakért szerint Izrael érdekében a jelen helyzetben egy az Egyesült Államokkal közösen indított támadás állna. Ezért Miller szerint vagy az év végén, a választások után, vagy pedig jöv év elején várható egy izraeli katonai csapás az iráni atomlétesítmények ellen. Mindeközben a New York Times a héten arról számolt be, hogy Obama elnök keresi azt a „vörös vonalat”, amelynek átlépésével Irán katonai válaszlépésekre számíthat az Egyesült Államok részérl. A lap szerint elképzelhet, hogy ezt a határvonalat az amerikai elnök a szeptemberi ENSZ- közgyŐlésen jelöli majd ki.
Netanjahu számára a NAÜ jelentése hosszú ideje hangoztatott véleményének igazolását is jelenti: bár a szigorú gazdasági szankciók és a diplomáciai elszigetelés okozhattak károkat Iránnak, valódi céljukat nem érték el, hiszen nem lassították le a teheráni atomprogramot.
2012. 09. 07. (XVI/36)
