A belga jog szerint a büntetés egyharmadának letöltése után feltételesen szabadlábra bocsátható az elkövető, ha részt vesz egy reszocializációs programban, amit Michelle Martin vállalt. Szabadon bocsátását követően egy zárdában fog élni, de nem áll be az apácák közé. Bár eltiltották attól, hogy a nyilvánossággal érintkezésbe lépjen, de őrök és rácsok nem fogják ebben megakadályozni. A bíróság döntése világszerte felzúdulást váltott ki, Belgiumban rendszeresek a tüntetések.
A kilencvenes években a Dutroux- ügy megrázta a világot, az azt követő bírósági eljárást az évszázad perének nevezték. Marc Dutroux notórius tolvaj volt, aki saját testét is árulta, anyját és testvéreit verte, és már az iskolában pornóképeket árult. Feleségével a kilencvenes években hat kislányt raboltak el, kínoztak meg, bántalmaztak szexuálisan, és négyet közülük meg is öltek. A házaspár lefilmezte, ahogy a férfi a nyolc és tizenkilenc év közötti lányokkal fajtalankodik, hogy pénzt szerezzenek a felvételekért is. Két áldozatukat élve temették el. A feleség, az egykori tanárnő maga is anya, Dutroux-tól három gyermeke született. A nő elleni fő vád az volt, hogy két elrabolt gyermek haláláért közvetlenül ő a felelős. A kislányokat egy pincébe zárta, ahol éhen haltak, miközben Dutroux más bűncselekmények miatt néhány hónapos börtönbüntetését töltötte. Martin mindezt bevallotta a tárgyaláson, és azzal védekezett, hogy félt a kis „szörnyektől”, mert megtámadhatták volna, ha bemegy a rejtekhelyre. A két kislány alig nyolcéves volt.
Az ügy abszurditását jelzi, hogy Dutroux-t 1989-ben tizenhárom évre ítélték öt kislány elrablásáért és megerőszakolásáért, de csak három évet ült, mert úgy ítélték meg, hogy „magatartása nem jelent veszélyt a társadalomra”. Martint ugyancsak felelősségre vonták, ő öt évet kapott, mert 1985 és 1986 között segített férjének a gyalázatos tettek elkövetésében. Dutroux 1992-es kiszabadulása után alig három évvel kezdett el újból lányokat rabolni.
A körülmények ismeretében nem meglepő, hogy a szabadlábra helyezésről szóló döntést heves tiltakozás kíséri. Martin kedd óta tartózkodik új lakóhelyén, a délbelga kisváros, Malonne klarissza rendi kolostorában. Az intézményben eddig tíz apáca lakott, akikkel Martin közel egy évtizede kapcsolatban áll, és akik vállalták, hogy beköltözhet közéjük. A városka polgármestere, akit „elfelejtettek” értesíteni a döntésről, szabadságáról visszatérve tudta meg, hogy az egyébként csendes településen fokozni kell a biztonsági intézkedéseket.
Az 1996-os tárgyalás során a legnagyobb nehézséget annak eldöntése okozta, hogy Michelle Martin hidegvérű tettestárs volt, vagy egy feleség, aki teljesen férje uralma alá került. A belgák nagy része kételkedik abban, hogy az 52 éves nő maga is Dutroux áldozata lett volna, azt is megkérdőjelezik, hogy Michelle Martin a rácsok mögött töltött tizenhat év alatt bármit is változott volna.
Az egyik túlélő és az egyik éhen halt kislány édesapja bíróság előtt tiltakozik a szabadon bocsátás ellen. Velük együtt a mons-i államügyész, Claude Michaux is beadványban kérte a döntés visszavonását. Georges-Henri Beauthier, az áldozatok családjának ügyvédje szerint „a belga törvények módosításra szorulnak”. A törvényhozás reagált ugyan a történtekre, egy új javaslat szerint különösen súlyos esetekben csak a büntetés háromnegyedének kitöltése után lenne lehetséges a feltételes szabadlábra bocsátás, de a Dutroux házaspár áldozatai számára ez már nem jelent vigaszt. Az ügyészség Strasbourghoz kíván fordulni az ügyben.
Ijesztő jel
A Dutroux-ügy további meglepetéseket is tartogatott. 2010. október 14-én egy lüttichi bíróság tíz hónap börtönre ítélt egy Victor Hissel nevŐ férfit. A vád ellene az volt, hogy 2005 és 2008 között több mint 7500 gyermekpornográf képet nézett meg a számítógépén. A csavar a dologban, hogy Hissel ügyvédként dolgozott,
és a Dutroux házaspár két nyolcéves áldozatának családját képviselte. Saját fiát olyan mértékben kiborította az eset, hogy egy késsel ötször megszúrta apját, amiért is bíróság elé került. „Hissel a gyermekbántalmazás ellen harcoló ismert aktivista volt, akit hsként tiszteltek – nyilatkozta Dirk Depover, a Child Focus gyermekvédelmi szervezet munkatársa. – Ha olyan valakirl derül ki, hogy pedofil, mint , az egy nagyon ijeszt jel.”
2012. 09. 07. (XVI/36)
