Szigetekért folyik a harc Kína és Japán között

A szigeteken jelenleg csak kecskék és vakondok laknak, elhelyezkedésük miatt azonban nagy jelentőséggel bírnak: fontos hajózási útvonalak mentén fekszenek, halban gazdag vizeken, ráadásul a ’60-as évek végén szénhidrogén-lelőhelyeket fedeztek fel a térségben. A szigetcsoportot, amely régóta komoly feszültség forrása a térségben, Tajvan is magának követeli.
A hét elején több mint 70 városban tüntettek Kínában, a rendőrség könnygázt és vízágyúkat is bevetett a tömeg feloszlatására. Több japán cég ideiglenesen felfüggesztette a termelést kínai gyáraiban az országban elszabadult japán-ellenes indulatok miatt. Egy szemtanú beszámolója szerint dühödt emberek elvették tőle a kameráját és összetörték, csupán azért, mert japán gyártmányú volt. „A Japánban készült autókat véletlenszerűen megállították az utcán, a sofőröket kirángatták az autójukból, aztán összetörték és felgyújtották a járműveket” – számolt be élményeiről a BBC-nek a szemtanú.
A hétvégén tüntettek a pekingi japán nagykövetség előtt is, zászlókat égettek, és japán éttermeket is megrongáltak. A kínai erődemonstráció részeként Peking egyik bevásárlóközpontjában hatalmas kivetítőn, a szigetcsoportot ábrázoló fotókkal felváltva közvetítették a tiltakozó megmozdulásokat, miközben a hangszórókból a kínai himnusz zengett. A fővárosban több japán személyt nyilvánosan inzultáltak. Josihiko Noda japán miniszterelnök felszólította Pekinget, hogy védjék meg a japán állampolgárokat, és mindenkit nyugalomra intett.
A hét elején a Kyodo hírügynökség arról számolt be, hogy mintegy ezer kínai halászhajó tart a szigetek felé. Félő, hogy a kínai halászok konfliktusba kerülnek a japán parti őrséggel, ráadásul állítólag őket is kísérik kínai hadihajók.
Vasárnap egy tokiói kórházban meghalt Sinicsi Nisijama, aki mindössze néhány nappal korábban vette át nagyköveti megbízását Pekingbe. Nisijamának, aki egy utcai rosszullét után került kórházba, első feladata lett volna a két ország közötti indulatok csillapítása.
Az Egyesült Államok egyelőre nem foglalt állást az ügyben, de azt elismerte, hogy a Japánnal kötött kétoldalú megállapodás értelmében szövetségese segítségére kell sietnie, amennyiben megtámadják.

Elveszett, de megtaláltatott

Előkerült Hszi Csin-ping kínai alelnök, miután két hétre minden hivatalos magyarázat nélkül teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. A kínai agráregyetemen tartott beszédét közvetítette a kínai állami televízió és rádió is, de arról nem tettek említést, hogy mi történt vele. Sokan egészségügyi okokra tippeltek, de felmerült az is, hogy a kínai kommunista párton belüli hatalmi harc éleződött ki.
Csin-ping szerdán találkozott Leon Panetta amerikai védelmi miniszterrel is. A két ország kapcsolatát jelenleg erősen befolyásolja a Szenkaku-szigetekért folyó harc: Kína attól tart, hogy Amerika előbb-utóbb beavatkozik a vitába japán szövetségese oldalán.
Várhatóan Csin-pinget választják meg Kína elnökének a Kommunista Párt közeljövőben sorra kerülő kongresszusán, amelynek pontos dátumát még mindig nem jelölték ki. Szakértők attól tartanak, hogy 1976-hoz és 1989-hez hasonlóan nem lesz zökkenőmentes a váltás: mindkét alkalommal tisztogatások és bebörtönzések követték a vezetőcserét.

Nem kell az atom