A múlt heti határ menti gránátrobbanások után, amelyekről lapunk is beszámolt (Ütközőzóna. Hetek, 2012. október 12.) mostanra tovább romlott a két ország közötti helyzet. A dél-anatóliai övezetben egyre nagyobb létszámban állomásoznak török harckocsik, repülőgépek és katonák, és e hét kedden a hadiflottát is a Földközi-tenger déli részére vezényelték, hogy azonnal reagálni tudjanak a szírek esetleges katonai lépésére. A török külügyminiszter nyilatkozatban figyelmeztette Szíriát, hogy országa saját biztonsága érdekében elrettentést fog alkalmazni.
A konfliktus akkor vett éles fordulatot, amikor a megelőző héten török harci gépek a NATO-val egyeztetve leszállásra kényszerítettek Ankarában egy Moszkvából érkező Airbus A-320-as utasszállító gépet, amelynek úti célja Damaszkusz volt, és amelynek fedélzetén a törökök tiltott fegyverszállítmányt sejtettek. Szerdán az oroszok még tagadták a vádakat, viszont a törökök, mielőtt továbbengedték volna a gépet, a rakomány egy részét elkobozták.
Csütörtökön az orosz külügyminisztérium magyarázatra szólította fel a törököket, hogy miért sértik meg a nemzetközi légi utasszállítás szabályait, és Putyin elnök is lemondta hétfőre tervezett törökországi látogatását. A török hírügynökség, az Anadolu erre válaszul hivatalos panaszt tett közzé, amelyben Ankara azzal vádolja Damaszkuszt, hogy a katonai szállítmánnyal nemcsak a török légteret, hanem a nemzetközi civil utasszállítási egyezményeket is megsértette.
Az incidens az oroszokkal is megfagyasztotta a viszonyt, ugyanis a törökök olyan csomagokba is belenéztek, amelyek diplomáciai védelmet élveztek volna, a Hürriyet török lap szerint viszont a fegyveralkatrészek pontosan ezekben a tárolókban voltak. Az esemény után a hatóságok kitiltották a szíriai utasszállító gépeket a török légtérből, és azt javasolták a török gépeknek is, hogy ne repüljenek Szírián keresztül, amelynek légtere immár nem biztonságos a szírek esetleges válaszlépései miatt.
Péntekre a török hadsereg a szíriai határvidékre vezényelt tizenöt harci gépet, és a páncélozott harckocsik számát 60-ról 250-re növelték a dél-anatóliai Diyarbakir térségében. A Reuters és az AFP hírügynökségek szerint török gépek többször is visszafordulásra kényszerítettek a felkelők által ellenőrzött határmenti falvakat fenyegető, illetve lövő szír harci helikoptereket. Újabb gránátok csapódtak be török területen, amire a török hadsereg azonnal válaszolt.
Szombaton Asszad elnök megpróbált nyitni a törökök felé, és egy, az oroszokkal is egyeztetett fegyverszüneti megállapodást javasolt, amely „a határ felügyeletét szabályozná a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásával”. A törökök azonban hajthatatlanok maradtak, mire Szíria vasárnapra virradóan ugyancsak lezárta légterét a török gépek előtt. Ankara délután bejelentette, hogy nemcsak az utasszállító gépeket, de semmilyen repülő járművet nem engednek be Szíria felől a török légtérbe.
Hétfőn egy örmény repülőgép szakította meg útját Ankarában, amely humanitárius segélyt kívánt Aleppóba szállítani. A török hatóságok azzal a feltétellel engedték át a török légtéren a gépet, hogy az cserébe lehetővé teszi, hogy átvizsgálják a rakományt, amelyben semmi szabályelleneset nem találtak.
Kétségbeesettek
A tél közeledtével egyre nagyobb fejtörést okoznak a szíriai polgárháborús menekültek a nemzetközi közösségnek. A fegyveres konfliktus miatt legalább másfél millió ember vált hajléktalanná, akiknek száma pesszimistább becslések szerint akár négymillió is lehet. Az ENSZ adatai alapján már legalább félmillióan menekültek el a szomszédos országokba, és úgy tűnik, hogy ők a szerencsésebbek, ugyanis ők legalább menekülttáborokban élnek, míg az otthon maradtak a szabad ég alatt húzzák meg magukat ellátás és segítség nélkül, állandó életveszélyben. A legtöbben a török–szír határvidéken vannak, ugyanis Törökország újabb táborok létrehozásáig megtiltotta a belépésüket. A törökök a helyzet miatt segítséget kértek az Európai Uniótól, amire az hajlik is, ugyanis a menekülteket Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a legjobb lenne a helyszínen ellátni. Az uniós politikusok viszont jelenleg jobban aggódnak a lassan kialakuló fegyveres konfliktus miatt, a törökök szerint pedig az euró válsága miatt nem is tudnak a pénzügy ben másra koncentrálni.
2012. 10. 19. (XVI/42)
