A legendás első, 1960-as Nixon–Kennedy-féle televíziós vita óta újra és újra felmerül a kérdés, hogy az ilyen párviadalok megfordíthatják-e egy választás sorsát. A politológusok szerint még a kitűnő vitateljesítmény sem feltétlenül váltható át szavazatokra: John Kerry 2004-ben lehengerelte George Busht a televíziós vitákban, majd simán veszített a hivatalban lévő elnökkel szemben. A látványos bakik sem biztos, hogy végzetesek: 1984-ben Ronald Reagan a vita zárszavában elvesztette a fonalat, hogy miről is kezdett beszélni. Valahogy kivágta magát, de a kínos incidens látszólag esélyt adott demokrata kihívójának, Walter Mondale-nek. A fordulat azonban itt is elmaradt, Reagan az amerikai választási történelem legnagyobb arányú győzelmét aratva az elektori szavazatok 97,6 százalékát szerezte meg.
Mindez nem jó hír Mitt Romney számára, aki egyértelmű hátrányból vág neki a kampány utolsó szakaszának. A republikánus jelölt a különböző országos felmérésekben 1-4 százalékponttal áll Obama mögött, és ami még rosszabb: vesztésre áll szinte minden „csatatérállamban”. Pedig ez utóbbiak többségét hoznia kellene ahhoz, hogy november 6-án esélye legyen a győzelemre. Az elnökjelölti vitákat az Egyesült Államokban legalább 60 millió választó kíséri figyelemmel, így Romney utolsó nagy esélye az lehet, ha egyértelműen legyőzi Obamát a vitákban – bár mint láttuk, még ez sem garancia a fordulatra.
Elemzők szerint Romney saját magát lőtte lábon, amikor a sajtóhoz kiszivárgott titkos kampánybeszédében kijelentette, hogy a választók 47 százaléka úgysem szavazna rá, mert ők nem fizetnek adót, és állami segélyekből élnek. Úgy tűnik, ez a megállapítás önbeteljesítő jóslattá vált, mert Obama támogatottsága azóta egyszer sem süllyedt 47 százalék alá. Őket tehát elvesztette a republikánus jelölt, akinek a maradék 2-3 százaléknyi bizonytalan szavazóból kellene összehoznia valahogy a többséget, miközben a választókra ható szubjektív tényezők – fellépés, stílus, szerethetőség – inkább Obamának kedveznek, aki hivatalban lévő elnökként a médiában is előnyt élvez.
2012. 10. 05. (XVI/40)
