A kolumbiai hadsereg az Egyesült Államok Kábítószerellenes Ügynökségével karöltve próbálja felszámolni az egyre jobban terjedő csempész tengeralattjáró flottát, egyelőre kevés sikerrel.
A hatóságoknak 2011 februárjában sikerült egy járművet lefoglalniuk, ezért mára legalább némi ismerettel rendelkeznek arról, hogy mit is kellene keresniük. A fogáson Fernando Parra, a kolumbiai csendes-óceáni flotta parancsnoka is megdöbbent: „Azt hittük, hogy már láttunk mindent. Egy valódi tengeralattjáró, ezt nem is képzeltük volna.” A fogáshoz ráadásul egy informátor segítsége kellett, mert e nélkül szinte felderíthetetlen lett volna a jármű. A fedélzeten 8000 kilogramm kokain szállítható (egy gramm kokain Magyarországon körülbelül 15 ezer forintért vásárolható meg), és elkészítéséhez mérnökökre, villanyszerelőkre, hegesztőkre, technikusokra is szükség volt. A korábban használt motorcsónakokat felváltó eszköz annyira új technológiai megoldásokat kínál, hogy a haditengerészetnek új megnevezést kellett rá kitalálnia, így lett „fél-tengeralattjáró”.
A járművek épphogy elérik az egyméteres magasságot, van, amelyik úgy néz ki, mint egy szélesebb torpedó. A fedélzeten csak egy maximum három fős legénység és egy őket őrző fegyveres fér el. Annak érdekében, hogy minél több árut lehessen bepakolni, nincsenek lámpák, csak csupasz villanykörték, hiányoznak az ágyak, a mellékhelyiség. Csak üzemanyag és kokain. Parra szerint ha egyszer kijutnak a nyílt vízre, ezek a szörnyszülöttek szinte felderíthetetlenek. Szabad szemmel nem láthatók, a radar és a szonár jele áthatol rajtuk.
A leleplezett tengeralattjáró első útja 3500 kilométer hosszú lett volna, Kolumbiától Mexikóig, cseppet sem ideális körülmények között. Az egyhetes úton a túl heves hullámzás mellett a kezdetleges technikai megoldások is életveszélyessé válhatnak. A szellőztetés nincs megoldva, klímaberendezésről álmodni sem lehet, és ilyen kis helyen több ember összezárva hamarosan szenvedni fog a forróságtól. Az elfogott hajó útja nem is valószínű, hogy sokáig tartott volna, mivel az egyetlen, elzárt szellőzőnyílás mellett a felszín alá süllyedve a hőmérséklet hamarosan elérte volna a 80 Celsius-fokot. Ráadásul a kipufogót elfelejtették szigetelni, ami halálos csapdává változtathatta volna a tengeralattjárót.
Kolumbia a hetvenes években lépett a kábítószer-nagyhatalommá válás útjára, amikor Mexikóban óriási csapást mértek a marihuánatermesztőkre egy összehangolt akció során. Kolumbia a nyolcvanas évek elejéig a világ első számú cannabis előállítójává vált, majd megjelentek a keményebb drogok is. Az óriási hatalomra szert tett kábítószerkartellek nyomásgyakorlásának köszönhetően még az alkotmányt is módosították, megtiltva a bűnözők külföldnek való kiadását elfogásuk után. Az országban egyébként elképesztő a szegénység; aki nem akar részt venni az illegális munkákban, annak vajmi kevés lehetősége nyílik a boldogulásra. Ezért sem meglepő, hogy a kábítószercsempész tengeralattjárók üzemeltetői nagyon könnyen és gyorsan találnak személyzetet, még úgy is, hogy a járművek fedélzetén pokoli körülmények uralkodnak.
A vállalkozó kedvű emberek számára egy ilyen út óriási bevétel mellett börtönt, esetleg halált is jelenthet, mégis sok a jelentkező. Az idősebb generáció tagjai még a tisztességes, ám szerény megélhetést biztosító halászatból tengették életüket – ma viszont már ilyen lehetőség sincsen.
A nyolcvanas években ugyanakkor
a csempészett kávé mellett megjelent a kokain is. Buenaventura kikötővárosában a férfiak 63 százaléka munkanélküli, és valamiből el kell tartaniuk családjukat. Sokan gondolják úgy, hogy ha egy kokainszállítmánnyal több ezer dollárt kereshetnek, miért menjenek ki halászni? Ráadásul a kábítószer-csempészet elleni harc miatt éjszaka tilos is kihajózni, pedig ekkor lenne a legjobb a fogás.
A hatóságok becslése szerint a Kolumbiában előállított kábítószer harmada a csendes-óceáni úton hagyja el az országot. Minden elcsípett szállítmányra azonban jut öt, amely sikerrel jár, és az óriási nyereség tovább motiválja a bűnözőket, hogy újabb és újabb módszereket fejlesszenek ki. Az elcsípett tengeralattjáró például 1 és 2 millió dollár közötti összegbe kerülhetett. Ha eljutott volna Los Angelesig vagy New Yorkig, akkor 240 milliót hozott volna tulajdonosának.