Merkelt korábban több kritika érte otthon, mert kínai látogatásai során egyre visszafogottabban, sőt, lassan már egyáltalán nem bírálja az emberi jogok lábbal tiprását; az eurózóna válsága miatt ugyanis a gazdasági érdekek húsbavágó módon meghatározzák a németek nemzetközi kapcsolatait (Gigászok szövetsége. Hetek, 2012. szeptember 7.).
A magyarázat minderre az lehet, hogy Merkelnek minden egyes támogató voksra szüksége van az unióban, hogy megszorítási politikáját keresztül tudja vinni. Akik esetleg aggódtak volna azért, hogy Németország első embere feláldozza az emberi jogokat és a demokráciát a gazdasági stabilitás megteremtésének oltárán, most kicsit megnyugodhattak, ugyanis a burkolt, de határozott bírálatok miatt a német–orosz kapcsolat olyan mélypontra került, mint eddig soha. A kancellár pénteken Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a Pétervári Dialógus tizenkettedik találkozóján, ahol finoman ugyan, de határozottan bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki Oroszországban egyre nyilvánvalóbban állítja vissza az autoriter kormányzást. Elsősorban azért merült fel a kérdés, mert a Kreml most szigorított a hazaárulásról szóló jogszabályokon, a civilszervezeteket „külföldi ügynököknek” bélyegzik, és a nemrégiben egy templomi botránykoncerttel, majd az azt követő szigorú büntetéssel világhírűvé vált Pussy Riot punkzenekar két tagját fejenként két év munkatáborra ítélték.
A két ország közötti kapcsolat még sosem volt ilyen rossz – az orosz–német kapcsolatokért felelős Andreas Schockenhoff is persona non gratának számít Moszkvában. A Merkel hűséges emberének számító Schockenhoff keményen bírálta az orosz kormány Szíriával kapcsolatos politikáját, illetve elítélően nyilatkozott a Pussy Riot tagjaira kirótt büntetésről is. Azóta hiába próbál időpontot egyeztetni a külügyminisztériumban, hideg hallgatás a válasz.
Merkel ugyancsak felhívta Putyin figyelmét erre a kérdésre, és elmondta, hogy Németországban, még ha a társadalomban visszatetszést váltott volna is ki egy hasonló performansz, az elkövetőket mégsem küldték volna kényszermunkára. Sokak meglepetésére Putyin az egyébként szokásos hideg mosoly helyett erre a megjegyzésre reagált. Felvilágosította Merkelt, hogy antiszemita megnyilvánulások is történtek a koncert során, amit súlyosbító körülményként vettek figyelembe, és különben is, öt német szövetségi tartományban sem garantált az információs szabadság. Ez utóbbi megjegyzéssel sikerült Merkelt teljes mértékben meglepnie.
A kritika mellett azért üzletet is sikerült kötni; Merkel és Putyin megbeszélésének árnyékában élelmes üzletemberek milliárdos összegű orosz megbízásokat gyűjtöttek be. Peter Löscher, a Siemens konszern első embere például 2,5 milliárd euró értékű megrendelést írt alá az orosz állami vasúttársasággal, az RZD-vel 695 mozdonyra.
2012. 11. 23. (XVI/47)
