hetilap

A védelem azzal érvelt, hogy a horvát tüzérség nem támadott célzottan polgári személyeket. A fellebbviteli tanács végül nem látta „minden ésszerű kétséget kizáróan” bizonyítottnak sem azt, hogy jogellenes volt, és kifejezetten a polgári lakosokra irányult az érintett négy szerb település ellen intézett tüzérségi támadás, sem azt, hogy Gotovina olyan intézkedések megtételét mulasztotta el, amelyekkel meg tudta volna akadályozni a menekülő szerbek sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Gotovinával együtt fellebbezett az első fokon 18 évre ítélt vádlott-társa, a Vihar hadművelet idején a horvát különleges rendőri alakulatokat irányító Mladen Markac, akit most másodfokon szintén felmentettek.
A belgrádi sajtó szerint ezzel a döntéssel egyértelműen bebizonyosodott, hogy a nemzetközi bíróság politikai irányítás alatt áll. A szerb újság-írók szerint az ügyben óriási pénzek forogtak eddig is. Gotovina esetében is erről volt szó; a horvát állam hatalmas összegeket, egyes hírek sze­­­-rint 32 millió eurót fordított Gotovina és Markac védelmére, illetve fellebbviteli eljárására, mindvégig igazi nemzeti ügyként kezelve azt. Belgrádnak azonban sem pénze, sem kedve nem volt erre, s a szerb kormány nem fizetett semmit e célra, így nem meglepő az eredmény – mondja egy vajdasági újságíró lapunknak. A Magyar Szó munkatársa szerint az ítélet kiverte a nacionalista szerbeknél a biztosítékot, mivel régi sebeket tép fel a délszláv háború áldozataiban, de a nemzetközi közösségbe vetett bizalomnak is véget vetett, végérvényesen nyilvánvalóvá téve ezzel a hágai bírák megosztottságát és a bíróság alkalmatlanságát az igazság feltárására.
Tény, hogy Gotovináék szabadon bocsátásáról 3–2 arányban hozta meg a döntést a hágai testület. A döntés ellen szavazó egyik bíró, az olasz Fausto Pocar megdöbbent az ítéleten, súlyos hibákat emlegetve. Mint mondta, amerikai, jamaicai és török kollégája nem vette figyelembe az 1300 oldalas vádirat megállapításait, s egy nyilvánvaló bizonyítékot, egy 1995. július 31-ei hangfelvételt. A horvát vezetés akkor tervelte ki Krajina visszafoglalásának részleteit Brioni-szigetén. Jól hallható, amint Franjo Tudjman elnök és Gotovina megállapodtak a szerbek elűzéséről. A horvátok 90 ezer, a szerbek negyedmillió szerb elmeneküléséről számoltak be. Mintegy ezren vesztették életüket.
Ante Gotovinát többévi rejtőzködés után, 2005 decemberében tartóztatták le a Kanári-szigeteken egy luxusszállodában, és hét éve várta ítéletét Hágában. Az első ítélet Gotovina ügyében tavaly áprilisban született: 24 év börtönre ítélte a nemzetközi bíróság.
Az eljárás alatt Horvátországban végig nemzeti hősként tekintettek a tábornokra, aki az egykori Jugoszláviából történt kiválás nyomán helyreállította hazája területi integritását. A Mladen Markac és Ante Gotovina ügyében hozott hágai nemzetközi törvényszéki ítélet jogerős, de lehetőség van a per felülvizsgálatára, nyilatkozták a hágai törvényszéken. Erre akkor kerülhet sor, ha olyan jelentős tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem volt ismeretes, fejtették ki az illetékesek. Ilyen eddig Hágában egyetlenegyszer történt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek