hetilap

A Puerto Ricó-i lakosok jelenleg is rendelkeznek amerikai állampolgársággal (ugyanolyan útlevelük van, mint az Egyesült Államok teljes jogú tagállamai lakosainak), és dollárban fizetnek, ám országuk mégsem teljes jogú tagállam – az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozik, de bizonyos mértékben független is tőle: önkormányzó, ám a végső ellenőrzést az amerikai kongresszus és az elnök gyakorolja. Emellett részesül a szociális juttatásokból, és Amerika védelmi ereje is a rendelkezésére áll; a szenátusban nem képviseltetik magukat, ám van képviselőjük a kongresszusban, aki azonban nem voksolhat.
A napokban lezajlott népszavazáson – amely az elmúlt 45 évben a negyedik – a szavazójoggal rendelkező lakosság 80 százaléka vett részt, és 54 százalékuk támogatta azt a szándékot, hogy Puerto Rico teljes jogú tagállamává váljon az Amerikai Egyesült Államoknak.  
Puerto Ricóban 3 nyelvet beszél a lakosság: az angolt, a spanyolt és a franciát. A sziget 1898-ban, a spanyol–amerikai háború végével került az Egyesült Államok fennhatósága alá. A két országot összekötő szálak 1917-ben szorosabbra fűződtek: ekkor kapták meg az amerikai állampolgárságot a Puerto Ricó-i lakosok, s kaptak jogot arra, hogy belépjenek az amerikai hadseregbe.   
Tagállammá válás esetén a
Puerto Ricó-iaknak is fizetniük kell majd a kötelező szövetségi adót – jelenleg mentesek alóla –, de rendelkeznek majd ugyanazokkal a jogokkal, mint a többi ötven állam.
A két ország közötti kapcsolat már eddig is erősnek mondható –az Egyesült Államokban jelenleg egymillióval több Puerto Ricó-i él, mint az anyaországban –, és sokan elkerülhetetlennek látják a teljes egyesülést az ország sorsának jobbra fordulásához. Szkeptikusok szerint azonban az ország problémáinak hátterében nem a politikai státus áll. Amerikában egyébként számos Puerto Ricó-i eredetű ismert személy él, többek között Jennifer Lopez színésznő és Sonia Sotomayor legfelsőbb bíró.
Barack Obama elnök, aki ebben az évben látogatott el Puerto Ricóba, nemrég azt nyilatkozta: tiszteletben fogja tartani a Puerto Ricó-iak többségének döntését.
A népszavazás időzítése valószínűleg nem véletlen: Puerto Rico államadóssága jelentősen megnövekedett a gazdasági válság alatt, jelenleg összesen 68 milliárd dollár, a munkanélküliség pedig eléri a 13 százalékot. A szavazás eredménye az amerikai kongresszus elé fog kerülni, a tényleges változásokhoz az ő jóváhagyásuk szükséges.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek