hetilap

Nietóval a centrista Intézményes Forradalmi Párt (PRI) tért vissza a hatalomba, amely az ezredfordulóig több mint hetven éven át irányította Mexikót – addigra nevét a korrupció szinonimájaként emlegették az országban. Sokak szerint a párt arculata máig sem változott, különösen a fiatal értelmiségiek ellenezték Nieto megválasztását. A júliusban tartott elnökválasztást több tízezres diáktüntetések előzték meg, a voksolás után pedig választási csalás gyanúja miatt újraszámolták a szavazatok egy részét. A harmincnyolc százalékos többség azonban valószínűleg azért „sírta vissza” az Intézményes Forradalmi Pártot, mert hét évtizedes, velejéig korrupt egyeduralma ellenére sok szempontból hatékony és eredményes volt, kétségtelenül elindította Mexikót a fejlődés útján.
Hatékonyságra pedig rendkívül nagy szükség van abban az országban, ahol a hat éve tartó, hatvanezer áldozatot követelő, drogbárók elleni hadjárat dacára is virágzik a kábítószer-kereskedelem; ahol az elmúlt években hiába likvidáltak vagy börtönöztek be több száz alvilági vezetőt, azonnal újabbak, kegyetlenebbek nőttek a helyükön; és ahol a drogkartellek annyira összefonódtak a hatalmi elittel, hogy tagjaik ott vannak a hadseregben, a rendőrségben és a politikai vezetésben egyaránt. Közép-Amerika legnépesebb katolikus országában ráadásul évente több tízezerre rúg a gyermekrablások száma, az áldozatokat legtöbbször prostitúcióra kényszerítik. A negyvenhat éves Peña Nietótól választói azt várják, hogy vessen véget a drogbandák véres háborújának, vagy legalább mérsékelje az erőszakhullámot, emellett pedig lendítse fel Mexikó gyengélkedő gazdaságát.
Az újdonsült elnök ígéretet tett a gyilkosságok számának csökkentésére, hogy a mexikóiak újra biztonságban és nyugalomban élhessenek. Kritikusok szerint ez úgy is értelmezhető, hogy kesztyűs kézzel fog bánni a drogbandákkal, akik cserébe nem mészárolják majd ezrével a civil lakosságot. A múltban ugyanis a PRI közismerten paktumokat kötött a kartellfőnökökkel a béke és némi profit fejében. Nieto azonban felháborodva tagadta, hogy ilyesmire készülne – igaz, ma már nem is lenne egyszerű feladat kiegyezni a drogbárókkal megosztottságuk, valamint a legagresszívabb irányzat, a Zeták minden eddiginél sötétebb gonoszsága miatt. Kilátásba helyezte az elnök azt is, hogy a jövőben még szorosabban kíván együttműködni az Egyesült Államokkal biztonságpolitikai kérdésekben. Pillanatnyilag Amerika titkosszolgálati információval látja el a hatóságokat, továbbá mexikói rendőrök és jogászok ezreit képezi ki évente egy kétmilliárd dolláros segélyprogram keretében.

Leszámolások

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek