A palesztin megfigyelői státust állami szintre emelő ENSZ-szavazás után Netanjahu zöld lámpát adott az évek óta húzódó Jeruzsálem-környéki építkezések megkezdéséhez. Több ütemben összesen mintegy 6500 új lakás épülhet az izraeli főváros peremén. A döntéseket Brüsszelben és Washingtonban is bírálták, de ez nem befolyásolja az izraeli miniszterelnököt, aki a társadalom többségnek a támogatására is számíthat a nemzetközi kórussal szemben. Netanjahunak amúgy is jól jön az, hogy a kampány a biztonságról szól, nem pedig a gazdaságról, mert így biztosan őrzi előnyét a baloldallal szemben.
A legfrissebb felmérések szerint a jobboldali blokk 64 helyre számíthat a 120 tagú Kneszetben. Külföldön attól tartanak, hogy Lieberman pártjának tagjai – akik a bejutó helyek közel felét kaphatják meg – az eddiginél jobbra tolják el az izraeli kormánykoalíciót, ami még nehezebbé teheti a kétoldalú tárgyalások újrakezdését a palesztinokkal. Izraeli vélemény szerint azonban a legnagyobb akadály a Palesztin Hatóság és a Hamasz közeledése. A Gázai övezetet uraló terrorszervezet ugyanis nem fogadja el a kétállami megoldást, mert ragaszkodik Izrael eltörléséhez.
„Palesztina a mienk a [Jordán] folyótól a [Földközi-]tengerig, déltől északig [tehát Izrael egésze]. Nem engedünk át a földből egy négyzetcentimétert sem” – hangoztatta Khaled Mesal, a Hamasz politikai vezetője, aki évtizedek óta most először utazott Damaszkuszból Gázába, a szervezet 25. évfordulós ünnepségeire. „Ragaszkodunk ehhez az alapelvhez: nem ismerjük el Izraelt, a megszállás jogszerűségét, semmit, ami Palesztinában történt – a megszállást, a telepeket, az elzsidósítást, a történelmünk elrablását, jellemünk eltorzítását... mindennek vége. A palesztin ellenállás mindezt szétzúzza és elsöpri, Allah akarata szerint… Ciszjordánia, Gáza, az 1948-as területek [Izrael] – egytől egyig palesztin földek. Egyetlen rész sem választható el a többitől. Aki azt gondolja, hogy Gáza elválasztható Ciszjordániától, téved. Gáza és Ciszjordánia nem mondhat le Haifa, Jaffa, Beersheba és Safed városairól” – mondta Mesal, aki Palesztina „örök fővárosának” nevezte Jeruzsálemet, amit „centiről centire, negyedről negyedre, kavicsról kavicsra fogunk felszabadítani, minden, az iszlám és a kereszténység számára szent helyet, mert Izraelnek nincs joga Jeruzsálemhez.”
A gázai rakétakonfliktus és az évfordulós ünnepségek megmutatták, hogy a Hamasz megkerülhetetlen a palesztinok képviseletében, ezért Washingtonban leporolták a Jordániával való konföderációról szóló régi terveket. Abdullah király Ramallahba utazott, hogy erről tárgyaljon Mahmúd Abbasszal, aki szerint egy ilyen unió csak a palesztin állam megalakulása után történhet meg. Ha Ciszjordániát valamilyen megállapodás keretében Jordániához csatolnák, akkor a Gázai övezetet Egyiptom vehetné át. Abdullah király ugyanis hallani sem akar a Hamasz beengedéséről, az új kairói vezetés viszont amúgy is közel áll az iszlamista szervezethez.