Ami pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, már realitás: Nagy-Britannia egyre jobban távolodik az EU-tól, és az út végén akár a teljes elszakadás is elképzelhető. Mindez annak ellenére, hogy az elszakadás gazdaságilag valószínűleg hátrányt jelent majd a szigetország számára.
A közhangulatban bekövetkezett változás jól érzékelhető: „benne van a levegőben”, hogy a britek egyre kevésbé érzik magukat jól az Európai Unióban, egyre kevésbé tudnak azonosulni a német–francia tandem újabb ötleteivel és terveivel.
A téma fontosságát jól jelzi, hogy már őszre beterveztek egy nagy Cameron-beszédet, melyben a miniszterelnök Nagy-Britannia és az EU viszonyáról kíván szólni, ezt azonban folyamatosan halasztották. A jelenlegi terv szerint a beszéd az év elejére, legkésőbb január közepére várható. A brit miniszterelnök beszédében valószínűleg nem ígér majd azonnali kilépést vagy az ezzel egyenértékű népszavazást a tagságról, de tartalma minden bizonnyal „kiveri majd a biztosítékot” Németországban és Franciaországban egyaránt. David Cameron ugyanis már a héten úgy nyilatkozott: annak ellenére, hogy nem ez a preferenciája, elképzelhető, hogy Nagy-Britannia kilép az unióból. Boris Johnson, London polgármestere, akit Cameron legnagyobb riválisának tartanak a párt élén, a BBC-nek nyilatkozva elmondta: az lenne az ideális, ha a kérdésben még 2015 – vagyis a következő választás – előtt tartanának népszavazást. Ennek kimenetele pedig a jelenlegi hangulat alapján nem kétséges.
Az elhidegülés ráadásul kölcsönös: François Hollande francia elnök a múlt héten megüzente, hogy minden olyan próbálkozást blokkolni fog, amely Nagy-Britanniának külön jogosítványokat kér egy következő EU-szerződés során. „Az Európai Unió nem egy á la carte menü, amiből válogat az ember… ez az elkötelezettség egy életre szól” – jelentette ki a francia elnök. David Cameron azonban másképpen értékeli a helyzetet, és azon a véleményen van, hogy ha az eurózóna tagországai új szövetséget kötnek a szorosabb monetáris és politikai együttműködés érdekében, ezzel párhuzamosan Nagy-Britannia is újratárgyalná az EU iránti elkötelezettségét és kötelességeit. „Mi nem akadályozzuk meg az eurózóna bankunióját, viszont újratárgyalnánk az EU-hoz való viszonyunkat, hogy ebben olyan változásokat eszközöljünk, amelyeket a brit nép jobban el tud fogadni. Ahogyan az eurózóna tagországai változásokat akarnak, mi is változásokat akarunk.”
A múlt pénteki EU-csúcsot követően az angol miniszterelnök riportereknek kifejtette: a mostani megegyezés a teljes gazdasági egység irányába mutat, aminek természetes következménye, hogy a tagállamok veszítenek szuverenitásukból. „A szuverenitás kérdése az, ami miatt Nagy-Britannia nem csatlakozott és valószínűleg soha nem is fog csatlakozni az euróhoz, de legalábbis addig biztosan nem, ameddig én vagyok a miniszterelnök” – nyilatkozta David Cameron.
Nemcsak a teljes gazdasági és monetáris unió aggasztja a briteket, hanem az egységes európai hadsereg létrehozása is. David Cameron a héten fejtette ki, hogy „Nagy-Britannia soha nem fogja támogatni egy egységes európai hadsereg létrehozását”. A kijelentésre azt követően került sor, hogy a tagállamok vezetői a múlt héten úgy döntöttek, megteremtik a lehetőségét, hogy az unió csapatokat tudjon kiküldeni jövőbeli konfliktusok esetén. Az együttműködés keretében öt ország – Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország és Lengyelország – már elkezdte a felkészülést a közös irányítású hadsereg létrehozására. François Hollande francia elnök kifejtette: „Létezik egy növekvő akarat, hogy megerősítsük a védelmi kapacitásainkat és létrehozzunk egy egységes európai hadiipart. Mi cselekedni akarunk Európában. Annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is hallassuk a hangunkat, hadászati képességeink nagyon fontosak, ezért megegyeztünk abban, hogy együttműködünk és közös missziókat hajtunk végre.”
A közös hadsereg létrehozása vörös posztó a brit konzervatív pártban. Míg a miniszterelnök visszafogottan – de elutasítóan – nyilatkozott a kérdésben, Douglas Carswell képviselő kijelentette: „Senki sem gondolhatja komolyan, hogy az ország védelmét olyan emberekre bízzuk, akik létrehozták az eurót.”
A fokozódó EU-ellenes hangulat egyre erősebb aggodalmat vált ki az Egyesült Államokban. Elemzők szerint ugyanis Nagy-Britannia esetleges kilépésével az Egyesült Államok befolyása csökkenni fog Európában, hiszen a britek számos kérdésben közelebb álltak és állnak az amerikai állásponthoz, mint a befolyásos uniós tagországok. Cameron kijelentését követően – mely szerint elképzelhetőnek tartja a kilépést – Barack Obama amerikai elnök kedden videokonferenciás beszélgetést folytatott a brit miniszterelnökkel a kérdésben. A Daily Telegraph beszámolója szerint az amerikai elnök kifejtette: az Egyesült Államok érdeke egy erős Egyesült Királyság egy erős Európai Unióban.
2012. 12. 21. (XVI/51)
