Mint nyáron beszámoltunk róla, a korábban baloldali politikusok által sokat kritizált Sarkozy-intézkedések megszüntetése még kampányígéretként is elhangzott. Ennek ellenére a jogvédő szervezet Elkergetve című friss jelentése azt állítja a baloldali kormányról, hogy regnálása óta csak Párizs környékéről romák ezreit toloncolta ki. Becslésük szerint az új kormány az „átvett gyakorlat” folytatásaként 22 táborból mintegy 2300 embert, köztük 189 gyermeket lakoltatott ki. Hollande elnök saját táborának hangos felháborodására reagálva már korábban bejelentette: bővítik a román és bolgár állampolgárok által végezhető szakmák listáját.
Franciaországban nagyjából 15 ezer ‒ főként Romániából és Bulgáriából érkezett ‒ roma menekült él, akik diszkrimináció és szegénység miatt hagyták el anyaországukat. Ez a szám a félmilliós franciaországi roma populációhoz képest elenyésző, a munkaerőpiacon számukra felkínált álláslehetőségek száma azonban erősen korlátozott. A „vasazás” tonnánként hoz negyven eurót, ennek összegyűjtése egy-két heti munka, így a koldulás és az illegális tevékenységek „szükségesek” egy család fenntartásához. A probléma néha szó szerint égető. Szeptember végén Marseille egyik külvárosának dühödt lakói egy városszéli táborból úgy zavarták el az ott élő romákat, hogy hátrahagyott holmijukat fel is égették.
Az uniós jog és a francia törvények disszonanciájának köszönhetően ezek az emberek forgóajtóként használják az országhatárt. Három hónapot tölthet az országban az a nem francia állampolgár, aki munkaviszonnyal, illetve saját eltartására elegendő anyagi fedezettel nem rendelkezik. Az uniós polgárjog viszont lehetőséget biztosít a visszatérésre. Még 2010-ben Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa jogsértési eljárással fenyegette a Sarkozy elnök által vezetett országot a kitoloncolási intézkedések miatt, mivel a rendelkezések megsértették a szabad mozgásról szóló 2004-es uniós irányelvet. Reding asszony idén augusztusban leszögezte: ismét megkülönböztetett figyelemmel kíséri a romák ügyének kezelését Franciaországban. Az Amnesty International újabb jelentése szerint azonban a helyzet csak romlott, továbbra sem felel meg sem a nemzetközi emberi jogi normáknak, sem az uniós előírásoknak.
2012. 12. 07. (XVI/49)
