Silvio Berlusconi foghatja a fejét: a február 24–25-én sorra kerülő olasz választás kampányfinisében alig jut médiafelület a nagy visszatérésre készülő volt miniszterelnöknek. Kiderült, hogy az olaszokat a fordulatos politikai játszmáknál is jobban érdeklik a Vatikánban zajló események. A február 11-ei bejelentés óta a világsajtó is kiemelt figyelemmel kíséri a világ legkisebb államát. A Reuters hírügynökség bejelentette, hogy egész napos élő közvetítést ad a Szent Péter térről, a pápa utolsó nyilvános audienciájának napján. Az eseményre több mint egymillió érdeklődőt várnak, és a tervek szerint számos politikai vezető és híresség is megjelenik a vatikáni búcsún.
A kíváncsiságot növeli, hogy XVI. Benedek pápaságának utolsó heteiben láthatóan törekszik arra, hogy mielőtt – ahogy a római papság tagjai előtt mondott beszédében fogalmazott – „láthatatlanná válna a világ számára”, meghatározó örökséget hagyjon hátra. Ilyen döntése volt például a pénzmosási botrányokba keveredett vatikáni bank (IOR) nyolc hónapja üresen álló elnöki székének betöltése. (Az új elnök, Ernest von Freyberg német bankár a Blohm + Voss hajógyár éléről érkezik a Vatikánba. A hamburgi vállalkozás a második világháborúban a náci hadiipar fontos láncszeme volt, tengeralattjárókat, hadihajókat készítettek, és itt gyártották Adolf Hitler személyes jachtját is.)
A XVI. Benedeket övező médiafigyelem és a pápa személyes népszerűségének növekedése (minden nyilvános szereplésén percekig tartó taps és éljenzés köszöntötte) ugyanakkor megnehezítheti utódja helyzetét, akinek tevékenységét óhatatlanul az „árnyékpápához” fogják mérni. (Ez utóbbi kifejezést a pápa régi kritikusának számító német teológus, Hans Küng használta, aki szerint Ratzinger korlátozni kívánja majd utódja döntési szabadságát.)
2013. 02. 22. (XVII/8)
