A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 2010. december 2-án választotta ki – nem kis meglepetésre – Katart öt pályázó közül, hogy a 2022-es futball-világbajnokságnak otthont adjon. A Perzsa-öböl menti állam az utolsó körben a jóval esélyesebbnek tartott Egyesült Államokat győzte le, pedig számos komoly érv szólt Katar ellen: infrastrukturális hiányosságok merültek fel (nincs például vasúthálózata), és a nyári 40-50 fokos kánikula sem éppen kellemes a focizáshoz. Már akkor is többen csalásra gyanakodtak, főleg miután kiszivárgott egy e-mail, amelyben Jérőme Valcke, a FIFA főtitkára azt írta a labdarúgó-szövetség alelnökének 2011 májusában, hogy megvásárolták a 2022-es vébét. De a FIFA döntését könnyen lehetett azzal magyarázni, hogy miután a Távol-Keletre és Afrikába már eljutott a népszerű sportesemény (2002-ben Japán és Dél-Korea közösen, 2010-ben Dél-Afrika rendezte a vébét), eljött az ideje, hogy újabb térség, a Közel-Kelet felé nyisson a futballvilág.
A France Football azonban kétéves nyomozás után egyértelműen azt állítja, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget nem ilyen „nemes” célok, sokkal inkább a milliós pénzösszegek vezették döntése meghozatalában. Az újság húszoldalas összeállításban számol be a bundabotrány részleteiről, amelyből kiderül, Katarnak jócskán tellett a lobbitevékenységre. Ez nyilván nem meglepő, hiszen Oroszország és Irán után a harmadik legnagyobb földgáztartalékkal rendelkezik a világon. A France Football szerint az arab állam közel 34 millió eurót költött úgymond kommunikációra csak 2010-ben. Állítólag az afrikai szövetség elnökét és az elefántcsontparti képviselőt fejenként másfél millió dollárért vették meg, négy másik afrikai tisztviselőt pedig úgy környékeztek meg, hogy az afrikai szervezet 2010-es kongresszusát 1,25 millióval támogatták. Az arab állam mélyen a zsebébe nyúlt azért is, hogy futballsztárokat is a maga oldalára állítson. A legtöbbet állítólag a francia Zinédine Zidane-nak és a Barcelona volt edzőjének, Pep Guardiolának fizették. Bőkezű ajánlatot tettek az anyagi gondokkal küszködő argentin szövetségnek is. Azt ígérték, hogy 78,4 millió dollárral segítik ki a helyi bajnokságot az argentin szövetségi elnök voksáért cserébe. 40 ezer dollárt tartalmazó borítékokat kaptak a Karibi Labdarúgó-szövetség illetékesei, de támogatásban részesültek a brazilok és a spanyolok is.
Az ismertebb politikusok közül Nicolas Sarkozy neve merül fel az ügy kapcsán, aki egyébként más korrupciós botrányokban is érintett. 2010 novemberében ugyanis az elnök az Élysée-palotában fogadta a katari herceget, Tamim bin Hamad Al-Thanit, a Paris Saint-Germain (PSG) futballklub tulajdonosát, és az Európai Labdarúgó Szövetség, az UEFA elnökét, Michel Platinit. Sarkozy állítólag „geopolitikai szempontokkal” érvelve győzködte a találkozón Platinit, hogy az Egyesült Államok helyett a Perzsa-öböl menti állam pályázatát támogassa, és az is szóba került, hogy az UEFA első emberének voksáért cserébe a katariak megvásárolnák a PSG-t, és új sportcsatornát is indítanának Franciaországban, hogy legyen konkurenciája a Canal Plus-nek, amit Sarkozy ki nem állhatott. Azt nem tudni, hogy a végső megállapodásra mikor került sor, az viszont biztos, hogy a katari állami befektetési alap 50 millió eurót fizetett a Paris Saint-Germainért, a katari tulajdonú Al Jazeera tévétársaság pedig francia sportcsatornát indított, amely 2016-ig megkapta a jogokat a francia bajnokság közvetítésére.
A korrupciós botrányok egyébként a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség körül sem új keletűek. Platini ugyanakkor határozattan visszautasítja a vádakat, és perrel fenyegetett meg mindenkit, aki azt állítja róla, hogy befolyásolták a szavazásban. A France Football mindenesetre eljuttatja a FIFA-hoz nyomozásának eredményeit.
2013. 02. 08. (XVII/6)
