Nem okozott különösebb meglepetést Barack Obama ötödik országértékelő beszéde, illetve egyes vélemények szerint azokat érhette csak csalódás, akik békülékeny hangnemre számítottak. Az amerikai elnök ugyanis az elmúlt időszakban rá jellemző határozott, ellentmondást nem tűrő stílusban vázolta fel terveit. Ahogy azt várni lehetett, a gazdaság kapta a legnagyobb hangsúlyt, mivel az amerikai lakosság többségét ez foglalkoztatja a leginkább. Egy, a beszéd előtt készült közvélemény-kutatás is ezt támasztja alá: a Quinnipiac Egyetem országos felmérése alapján a megkérdezettek 35 százaléka a gazdaság helyzetét, 20 százaléka pedig a magas államadósságot tartja az Egyesült Államok legnagyobb problémájának. Ezek mellett pedig a fegyvertartás szigorítása, a bevándorlás és az egészségügy témája érdekli az amerikaiakat.
Obama magabiztos beszédét az eddig elért eredmények felsorolásával indította, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy a válság romjait eltakarították, és az unió helyzete most erősebb. Ezután vázolta fel ambiciózus terveit a gazdaság élénkítésére vonatkozóan, amelynek legfontosabb eleme a középosztály felemelése lenne. Elnökként most először javasolta a minimálbér 9 dolláros órabérre való emelését 2015-ig. 50 milliárd dolláros programot vázolt fel az ország infrastruktúrájának javítására, ígéretet tett az egészségügyi reform költségeinek csökkentésére, valamint az oktatásba és a tiszta energiába való szövetségi befektetéseket szorgalmazta. Obama ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy felvetései nem növelnék a költségvetési hiányt egy centtel sem, mivel ezeket a programokat megtakarításokból finanszíroznák, például abból, hogy az iraki és afganisztáni háború befejezésével kevesebb lesz az ország kiadása. A fegyveres erőszakkal kapcsolatban az elnök kiemelte: az amerikaiak döntő többsége támogatja a szigorúbb szabályozást, ezért azt kérte a reform ellenzőitől, hogy ne akadályozzák meg, hogy a Kongresszus szavazzon a kérdésben. Obama röviden kitért a bevándorlásra is, és méltatta a reformra tett kétpárti javaslatokat, de nem hagyta említés nélkül a homoszexuálisokat sem, akiknek az elnök véleménye szerint további jogokat kellene kapniuk. Obama érintőlegesen beszélt külpolitikai célkitűzéseiről. Ennek keretében felgyorsítaná a kivonulást Afganisztánból: 2014 elejéig 34 ezer amerikai katona hazahozatalát jelentette be. Említést tett márciusi közel-keleti útjáról is, amelynek során elnökként először ellátogat Izraelbe is.
A szokottnál nagyobb figyelem kísérte azonban a republikánusok reakcióját, mivel a párt egy „ifjú titánja” reagált Obama beszédére. Marco Rubióval több újság is foglalkozott a napokban, múlt héten például a Time magazin címlapjára került, amely „republikánus megváltónak” nevezte. A politikus egyébként erre a Twitteren úgy reagált, hogy csak egy megváltó van, és az nem ő, hanem Jézus. Rubio 2010-ben került be az amerikai Szenátusba. A floridai republikánus előválasztáson a nálánál esélyesebbnek tartott volt kormányzót, Charlie Cristet győzte le a Tea Party mozgalom segítségével. Kétéves szenátusi munkásságában főként a bevándorlásra összpontosított, és nemrég vázolt fel egy kétpárti javaslatot a régóta vitatott kérdésre, amiért a demokraták elismerését is kivívta. A tavalyi elnökválasztási kampányban is szerepet vállalt, ő vezette fel például a tampai republikánus konvención Mitt Romney-t.
Sokak szerint Rubio a republikánus párt elnökjelöltje lehet 2016-ban. Azért is tűnhet jó választásnak, mert vele a republikánusok meg tudnák szólítani az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő kisebbségét, a spanyol ajkúakat. Tavaly ugyanis Romney nem igazán rúgott labdába a latinoknál, miközben Obama szavazataik 71 százalékát tudta megszerezni. A 41 éves Rubio előnyt kovácsolhat származásából: szülei kubaiak, akik az 1950-es években érkeztek az Egyesült Államokba.
A szenátor két nyelven, angolul és spanyolul mondta el véleményét Obama terveiről, amire eddig nem volt példa a republikánusoknál. Magát a munkásosztályhoz kapcsolva igyekezett Obama gazdaságpolitikáját támadni. Arra figyelmeztetett, hogy az adóemelések és a költségvetési kiadások növelése éppen a középosztálybeli családokat fogja a leghátrányosabban érinteni. Rubio beszédének tartalmáról azonban elvonta a figyelmet egy kis közjáték. A konzervatív szenátor a Kapitóliumban felvett beszéde vége felé kinyúlt egy palack vízért, ami meglehetősen messze volt tőle, így ki kellett hajolnia a beállított képből. A „baki” természetesen viccek és kommentek áradatát indította el, főként a liberális médiában.
2013. 02. 15. (XVII/7)
