Az angol rendőrség – amelynek egyre nagyobb a rutinja a felderítetlen orosz-gyilkosságok területén – a haláleset bejelentése után rögtön egy speciális alakulattal vizsgálta át Berezovszkij birtokát radioaktív és más mérgező anyagok után kutatva. Ezzel párhuzamosan szárnyra kaptak a hírek először az oligarcha súlyos szívproblémáiról, majd krónikus depressziójáról és burkoltan kifejezésre juttatott öngyilkossági szándékáról. A rendőrség lapzártánkig elhangzott utolsó közleménye szerint a közvetlen ok „akasztás” lehetett, de hogy az oligarcha magával végzett-e ilyen módon, vagy mások akasztották-e fel, arról nem esett szó. Testőre mindenesetre a földön fekve találta meg a testet, felöltözve, a belülről bezárt fürdőszobában.
Borisz Berezovszkij, Putyin egyik leghangosabb kritikusa valóban súlyos problémákkal küzdött az utóbbi időben. A peresztrojka alatt dúsgazdaggá vált, eredetileg matematikus képzettségű vállalkozó tavaly szinte teljes vagyonának búcsút inthetett, amikor a szigetország eddigi legnagyobb pereként számon tartott jogi csatározás során elveszítette az egykori üzlettársa, a szintén Angliában élő Roman Abramovics ellen indított pert. A vesztes per után ráadásul aktuális barátnője is bírósági eljárást indított ellene, így Berezovszkij az idei év jó részét ingatlanjai és más vagyontárgyai értékesítésével tölthette. Öngyilkossági szándékra utalhat az az interjú is, amit halála előtt néhány nappal adott Ilja Zseguljevnek, az orosz Forbes újságírójának. A beszélgetés során elhangzott, hogy az oligarcha elveszítette élete értelmét, és egyetlen vágya, hogy visszatérhessen Oroszországba. Vlagyimir Zsirinovszkij nacionalista orosz politikus az Izvesztyijában néhány napja megjelent interjújában hasonlóan nyilatkozott: állítása szerint januárban véletlenül találkozott Berezovszkijjal az izraeli Eilátban, ahol az oligarcha arról beszélt, bármit megtenne Moszkva kérésére azért, hogy hazatérhessen. Egyetlen feltétele az volt, hogy az ellene több súlyos – főként pénzmosással és csalással összefüggő – ügyben hozott ítéletekben kegyelmet kapjon.
Berezovszkij barátai ezzel szemben úgy vélik, ennyi sem lett volna elég ahhoz, hogy az „energiabombaként” számon tartott hatvanhét éves üzletember, aki szerette a konyakot, bolondult a nőkért, és bármit megtett volna a hatalomért, véget vessen az életének. Az sem elhanyagolható tényező, hogy Berezovszkijt heteken belül kihallgatták volna egykori jó barátja, Alekszandr Litvinyenko halálával kapcsolatban. Litvinyenkót, a volt FSZB-ügynököt 2006-ban mérgezték meg radioktív polóniummal Londonban. A férfi halála előtt Putyint vádolta az azóta is felderítetlen gyilkosság megrendelésével.
Litvinyenko Nagy-Britanniában Berezovszkij egyik házát bérelte. A szomszédjában Ahmed Zakajev volt csecsen szeparatista vezér élt, és a három száműzetésben élő férfi szoros barátságot ápolt. Mindhárman politikai menekültként éltek az országban, és az ellenük szervezett merényletek nem kevés munkát adtak a brit rendőrségnek.
A trojka Berezovszkijjal az élen igyekezett a távolból is aktívan beleszólni a politikába: a milliárdos támogatta az ukrán narancsos forradalmat, pénzelte az oroszországi ellenzéket. A három férfi nyomozott közösen –a 2006-ban meggyilkolt Anna Politkovszkaja újságírónővelegyütt – a moszkvai túszdrámával kapcsolatban.
Berezovszkij, a királycsináló
2013. 03. 29. (XVII/13)
