hetilap

A nyilvánosság biztosításának útjában a precíz, de merev bürokrácia áll. Április 17-én, Münchenben kerül sor a hetvenes évek óta a legnagyobb neonáci terrorszervezet ellen folytatott perre. A Nemzetiszocialista Illegalitás nevű szélsőjobboldali csoport számlájára a török bevándorlók mellett egy görög származású férfi, valamint egy német rendőrnő meggyilkolása írható. A „döner-gyilkosságoknak” nevezett bűncselekményeket 2000 és 2007 között követte el a terror­sejt két férfi tagja különböző városokban, a bevándorlók által üzemeltetett kis üzletekben. Emellett a neonáci csoport 1999 óta tizennégy bankrablást, és Köln főként törökök lakta negyedében két robbantásos merényletet hajtott végre. Lebukásukhoz 2011-ben egy sikertelen bankrablás vezetett, ami után a két férfi tag inkább az öngyilkos­ságot választotta. A terroristatrió egyetlen női tagja, Beate Zschäpe ezt követően felgyújtotta a lakást, ami a három neonáci otthonául és egyben a csoport székhelyéül szolgált, majd feladta magát a rendőrségnek. (A német parlament bocsánatot kért. Hetek, 2011. november 18.)
Zschäpe tárgyalása a müncheni legfel­sőbb bíróság előtt zajlik, az ügy azonban már előzetesen nagy vihart kavart a török média mellőzése miatt. A bí­ró­ság szerint mindössze annyi történt, hogy a jelentkezés sorrendjében bizto­sították a helyeket, és a török sajtóorgá­numok későn kapcsoltak. A frankfurti székhellyel is rendelkező Hürriyet török napilap főszerkesztője ezzel szemben a Die Tageszeitungnak adott nyilatkozatában arról számolt be, hogy előre tájékozódtak az időpontról, és a legelső nap regisztráltak. Nem értik, hogyan lehet, hogy ilyen sokan gyorsabbak voltak náluk. A nagy médiaérdeklő­­dést kiváltó eseményre egyébként százhuszonhárom újságíró jelentkezett, de a bíróság által március 25-én nyilvánosságra hozott listán csak ötven mé­dium képviselője szerepel, akik majd ténylegesen helyet foglalhatnak a tárgyalóteremben. A törökországi székhe­lyű Milliyet címlapja máris „a német stílusú igazságszolgáltatást” emlegeti.
A török részvétel érdekében a német kormány is felemelte szavát, kijelentve: az eljárás jogosan érdek­­li Törökország közvéleményét és a Németország­ban élő törököket. Angela Merkel szóvivője, Ste­ffen Seibert nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy egy ilyen súlyosságú ügyben megfelelő teret kell biztosítani a török médiának. Maria Böhmer bevándorlási, menekült- és integrációs ügyekkel megbízott kancelláriaminiszter a müncheni bíróságot a regisztrációs eljárás átgondolására szólította fel. Mások nem értik, miért nem biztosítottak nagyobb termet a tárgyaláshoz.
A német média néhány képviselője felajánlotta saját foglalt helyét a török újságíróknak, de a bíróság ezt sem engedélyezte, mondván, a regisztrációs feltételeket már nem változtathatják meg. A német lapok szerkesztői erősen kritizálják a bíróság döntését, ami szerintük árthat Németország külföldi meg­ítélésének.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek