A nyilvánosság biztosításának útjában a precíz, de merev bürokrácia áll. Április 17-én, Münchenben kerül sor a hetvenes évek óta a legnagyobb neonáci terrorszervezet ellen folytatott perre. A Nemzetiszocialista Illegalitás nevű szélsőjobboldali csoport számlájára a török bevándorlók mellett egy görög származású férfi, valamint egy német rendőrnő meggyilkolása írható. A „döner-gyilkosságoknak” nevezett bűncselekményeket 2000 és 2007 között követte el a terrorsejt két férfi tagja különböző városokban, a bevándorlók által üzemeltetett kis üzletekben. Emellett a neonáci csoport 1999 óta tizennégy bankrablást, és Köln főként törökök lakta negyedében két robbantásos merényletet hajtott végre. Lebukásukhoz 2011-ben egy sikertelen bankrablás vezetett, ami után a két férfi tag inkább az öngyilkosságot választotta. A terroristatrió egyetlen női tagja, Beate Zschäpe ezt követően felgyújtotta a lakást, ami a három neonáci otthonául és egyben a csoport székhelyéül szolgált, majd feladta magát a rendőrségnek. (A német parlament bocsánatot kért. Hetek, 2011. november 18.)
Zschäpe tárgyalása a müncheni legfelsőbb bíróság előtt zajlik, az ügy azonban már előzetesen nagy vihart kavart a török média mellőzése miatt. A bíróság szerint mindössze annyi történt, hogy a jelentkezés sorrendjében biztosították a helyeket, és a török sajtóorgánumok későn kapcsoltak. A frankfurti székhellyel is rendelkező Hürriyet török napilap főszerkesztője ezzel szemben a Die Tageszeitungnak adott nyilatkozatában arról számolt be, hogy előre tájékozódtak az időpontról, és a legelső nap regisztráltak. Nem értik, hogyan lehet, hogy ilyen sokan gyorsabbak voltak náluk. A nagy médiaérdeklődést kiváltó eseményre egyébként százhuszonhárom újságíró jelentkezett, de a bíróság által március 25-én nyilvánosságra hozott listán csak ötven médium képviselője szerepel, akik majd ténylegesen helyet foglalhatnak a tárgyalóteremben. A törökországi székhelyű Milliyet címlapja máris „a német stílusú igazságszolgáltatást” emlegeti.
A török részvétel érdekében a német kormány is felemelte szavát, kijelentve: az eljárás jogosan érdekli Törökország közvéleményét és a Németországban élő törököket. Angela Merkel szóvivője, Steffen Seibert nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy egy ilyen súlyosságú ügyben megfelelő teret kell biztosítani a török médiának. Maria Böhmer bevándorlási, menekült- és integrációs ügyekkel megbízott kancelláriaminiszter a müncheni bíróságot a regisztrációs eljárás átgondolására szólította fel. Mások nem értik, miért nem biztosítottak nagyobb termet a tárgyaláshoz.
A német média néhány képviselője felajánlotta saját foglalt helyét a török újságíróknak, de a bíróság ezt sem engedélyezte, mondván, a regisztrációs feltételeket már nem változtathatják meg. A német lapok szerkesztői erősen kritizálják a bíróság döntését, ami szerintük árthat Németország külföldi megítélésének.
2013. 04. 04. (XVII/14)
